Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.
A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.
Bár Viktória királynő 1901 januárjában eltávozott az élők sorából, a viktoriánus London díszletei, jelmezei ottmaradtak a stúdióban, figurái pedig a statisztaszervezők katalógusaiban.
Viszont egy évtizede nem moziztak ilyen keveset Amerikában a díjkiosztó hétvégéjén.
Több független film sikerét hozta a díjkiosztó, amelynek emlékezetes és lapos pillanatai egyaránt voltak. A legjobb film kategóriában a legesélyesebb alkotás győzött.
A brutalista alkotói három szobrot vehettek át, a másik nagy esélyesnek tartott Konklávé viszont csak egyet kapott.
Esélylatolgatás az idei gála előtt: megpróbáltuk megtippelni, kik a favoritok, kik a titkos esélyesek, és kik okozhatnak meglepetést.
Az Emilia Pérez a filmkészítés állatorvosi lova is lehetett volna, de a vad alapötlet, az életszerűtlen történet és a musicalforma ellenére filmélményként mégis szórakoztató.
Mindenkinek el kell kezdenie valahogy: Coralie Fargeat például 17 évesen, barátaival forgatott Star Wars-filmet.
