Nemrég számoltunk be az Ami látható, és ami láthatatlan című könyv megjelenéséről, mely mű Belső-Erzsébetváros épületeinek titkait tárja fel, és sok egyéb mellett megtudhatjuk belőle azt is, hogy miféle üzletek működtek például a Wesselényi utcában a századfordulón. Sajna a budai oldalról – különösen a XI. kerületről – sokkal szegényebbek az ismereteink.
Sokan úgy képzelik, hogy az 1930-as évek előtt kopár iparvidék volt Dél-Buda, és ma már csak a Gellért Szálloda és a Műegyetem régebbi épületei idézik a száz évvel ezelőtti állapotokat. Hogy ez mennyire nem így van, azt egy Fortepanon talált 1916-os felvétel bizonyítja. A képen a Budafoki út 41/A számú házat láthatjuk, amely ma is teljesen olyan, mint akkoriban, mindössze a földszinten működő üzletek változtak. Míg 1916-ban Lengyel László húscsarnoka és Holcz Lajos fűszer- és csemegekereskedése várta a tisztelt vásárlókat, egy évszázad után az Akciópont nevű közért és egy olyan mexikói étkezde, ahol igazi mexikói a szakács.
A közért ma is működik, de a bejzli már távol-keleti kezekben van, bár az új tulaj nem törte magát a dekorációval, így a pár négyzetméteres galérián megmaradtak a színes vidám-halálfejes falfirkák, és az alsó szinten is csak egy malackás falinaptár jelzi, hogy 2019-et már a disznó éveként tartják számon. Noha vietnami pho levesezőként hirdetik magukat, háromféle menüt kínálnak. Az első a marhahúsos pho leves, tavaszi tekercs páros (1790 Ft), a második a csípős-savanyú leves és a 8 darab – valamiért sült gombócnak nevezett – húsos táska (1080 Ft), a harmadik pedig a wonton leves, kínai hamburger duó (1380 Ft). Vagyis 4250 forintért végigehetjük az étlapot. Mindez gyanúsan olcsó, de szó sincs a kínai büfék mikrohullámú megoldásairól, egy kedves ázsiai asszony készíti frissen az összes fogást, amelyekről ugyan okunk van feltételezni, hogy tartalmaznak konzervált, fagyasztott és egyéb előgyártott elemeket, mégis teljesen más ízeket produkálnak, mint a gyorsbüféseknél. Csak a legjobbat mondhatjuk mindhárom levesről, talán a csípős-savanyú a legnagyobb meglepetés, de a másik kettő is megteszi. A tavaszi tekercs ropogós, és nem tocsog az olajban, a bundája olyan, mint a rétes, a tölteléke izgalmasabb a szokásos káposztásnál. A húsos táska előregyártottnak tűnik, de ennek is remek a tölteléke, a kínai hamburger meg olyan, mint egy összenyomott melegszendvics, amibe húspogácsa helyett sertéspörköltre hasonlító, ám teljesen máshogy fűszerezett ragut tettek. Elmesélve elég ijesztőnek hangzik, de megnyaltuk utána mind a tíz ujjunkat.
