chili&vanília

Arab lakoma

Gasztro

A Feast (Lakoma) nem egy átlagos szakácskönyv. Igaz, szerzője, a libanoni származású Anissa Helou sem egy mindennapi szakácsnő. A hetekben Budapesten járt gasztronómiai szakértő fiatalon, a hetvenes években a libanoni háború elől menekült Londonba, ahol műtárgyszakértőként kezdte meg pályáját. Csak később, a nyolcvanas években váltott a gasztronómiára, miután szakácskönyvbe rendezte édesanyja családi receptjeit, a kötet pedig óriási siker lett. Anissa Helou azóta a libanoni, a közel-keleti, az arab és a mediterrán konyhák elismert szakértője és szerzője lett, a világ száz legbefolyásosabb arab nőjének listáján szerepel, legutóbbi kötetét, a Feastet előkelő helyre sorolja az összes gasztronómiai szakmai sikerlista. Az 528 oldalas, vaskos album a muszlim világ kulináris kultúráját öleli fel Marokkótól Pakisztánig, Katartól Zanzibárig.

A mint­egy 300 recept hatalmas halmazból merít, a két legfontosabb ételfajtára: a kenyerekre és a rizses fogásokra pedig különösen nagy hangsúlyt fektet, több száz oldalon, önálló fejezetek írják le a különböző lepénykenyerek, rétegezett kenyerek, töltött, göngyölt kenyérfélék, valamint a pilafok, plovok, biryanik történeteit és receptjeit. Természetesen nem maradnak el a terülj, terülj, asztalkám! típusú lakomák mezzéi sem – krémek, humuszok, hideg és langyos saláták sorakoznak a lenyűgöző kötet oldalain. Az alábbi, paradicsomos karfiol Anissa Helou budapesti vacsorájának egyik fogása volt, igaz, a sült karfiol már saját fejlesztés, a paradicsomszószba ütött tojás pedig az apró betűs rész kiváló ajánlata. Húsz perc alatt elkészülő, nagyszerű fogás – köszönöm a receptet, Anissa!

 

Sült karfiolsaksuka csípős paradicsomszószban

Hozzávalók (2 adag)

 

1 közepes fej karfiol, rózsákra szedve

(torzsa és levél nélkül kb. 50 dkg)

2 evőkanál olívaolaj

só, bors

40 dkg (1 konzervdoboz) hámozott paradicsom

0,5 dl víz

2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

1 teáskanál őrölt pirospaprika

1 teáskanál csípős paprikakrém

(pl. harissza vagy csiliszósz)

1 evőkanál olívaolaj

4 tojás

A tálaláshoz:

friss koriander

friss kenyér

 

A sütőt előmelegítjük 200 fokra (légkeverés). A karfiolt nagyjából egyforma méretű rózsákra szedjük, a nagyobb rózsákat félbevágjuk. Összeforgatjuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, majd egy sütőpapírral lefedett tepsire szórjuk, úgy, hogy mindig a karfiolrózsa vágott felülete legyen lefelé (az tud a legszebben megpirulni). 15 percig sütjük, akkor még nem kell teljesen puhának lennie, mert majd a paradicsomszószban fog készre főni. Miközben sül a karfiol, egy nagy serpenyőbe öntjük a paradicsomkonzervet, hozzáadunk 1 deci vizet, 2 gerezd finomra aprított fokhagymát, a pirospaprikát, csiliszószt, olívaolajat, sózzuk, borsozzuk, közepes lángon kb. 15 percig (amíg a karfiol sül) forraljuk, kissé besűrítjük. Ízlés szerint adhatunk hozzá egyéb fűszereket is (pl. római köményt vagy bazsalikomot). A majdnem készre sült karfiolt kivesszük a sütőből, és áttesszük a rózsákat a paradicsomszószba (nem fog beleférni az összes, a kimaradt adagot vagy megesszük, vagy hűtőbe tesszük egyéb felhasználásra; vagy duplázzuk a paradicsomszósz mennyiségét, és négyszemélyes adagot készítünk). A paradicsomos karfiolban két mélyedést formázunk, és beleütünk egy-egy tojást. Lefedjük a serpenyőt, és kb. 8 percig főzzük közepes lángon, amíg a tojásfehérje megdermed, de a tojás sárgája még folyós marad. Tálaláskor megszórhatjuk friss korianderrel, és tunkolásra alkalmas friss, kovászos kenyérrel

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.