kertész lesek

Bajnok – Szolnok

  • kertész lesek
  • 2020. október 17.

Gasztro

A szolnoki Hősök tere kisebb és kevésbé ünnepélyes, mint a városligeti, de a 20. század változatos emlékezetpolitikája ugyancsak nyomon követhető rajta. Az 1920-as években – akkor még Tisza István térnek hívták – világháborús emlékművet avattak itt, de ’45 után úgy gondolták, elfér mellé egy szovjet is. A baj csak az volt, hogy az új obeliszkkel úgy leárnyékolták a régit, hogy az utóbbit gyorsan el is vitték onnan. A csillagos obeliszket ’56-ban döntötték le, de ’57-ben újra felállították, véglegesen pedig 1990-ben távolították el. Négy évvel később Györfi Sándor Magyar Golgota című műve került a helyére, amely hivatalosan a második világháború elesett katonáinak, helyi áldozatainak állít emléket.

E belvárosi környezetben érthetetlen a Bajnok elnevezés, ilyet általában sportlétesítmények közelében szokás adni. Hatalmas kerthelyisége sem dicső összecsapásokat idéz. Főképp a népi vonal érvényesül, legyen szó terítőről, virágtartóról, fali díszről, a fedett bokszok gerendázatát pedig valódi befőttekkel díszítették. „Igyekszünk évszakról évszakra megújulni, és újdonsült ételspecialitásokat felvonultatni kínálatunkban, eleget téve az idényszerűségnek, de szem előtt tartva a hagyo­mány­őrzést is” – írják ajánlójukban, és az étlap alapján ezt csak megerősíteni tudjuk. A fűszeres tiszai haltöpörtyű sült hagymával (2190 Ft) friss és ropogós, az alapanyag is kiváló, úgyhogy kár azért a bizonyos fűszerezésért, mert csak ront rajta. A snidlinges sajtkrémleves baconos kenyérkarikákkal (890 Ft) külsőre szép, mint egy ételfotó, de ízével kapcsolatosan a „semmiféle” jut az eszünkbe. Ellenben a dióba bundázott ca­membert-t (1990 Ft) nemcsak a vállalható sajt, az átlagon felüli jázminrizs-köret és a panír miatt szeretjük; jó ötlet, hogy áfonyalekvár helyett fahéjas körtemártást adnak mellé. De a sajtos, lila hagymás, bazsalikomos, csőben sült csirkemellhez érve (3090 Ft) elfogynak dicsérő jelzőink. Az alapanyag még hagyján, de a lila hagyma nem passzol a bazsalikomhoz, a sajtnak meg semmi íze. A képünkön látható somlói galuska (1190 Ft) pedig olyan, mint az átfestett cégtábla: az új külső a szokásos, sűrű tartalmat rejti.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.