chili&vanília

Banánköztársaság

Gasztro

Az embernek jólesnek néha a különösebb izgalmakat és kulináris tűzijátékot nélkülöző alapdarabok, melyekhez mindig jó visszanyúlni, s mindig ugyanúgy sikerülnek, és mindenki szereti őket. Az ilyeneket szinte vakon, nagyobb előkészület nélkül, többé-kevésbé egy nagy tálban, tíz perc alatt tudjuk összekeverni: valószínűleg pont erre találták ki a banános (vagy bármilyen) gyümölcskenyeret is (bár az sem kizárt, hogy a konyhapulton gyakran túlérő banánok felhasználására ötlötte ki a feltalálója). Kezdők is bátran nekiállhatnak, nemigen lehet elrontani. Kivéve, ha túlkeverjük a tésztát, és éretlen banánt használunk…

Rögtön kétformányira írom a receptet, mert mindig elfogy, és a hűtőben négy-öt napig is eláll. Nagyszerű a reggeli fekete, a délutáni kapucsínó mellé, vagy az alábbi kávéhabbal akár elegánsabb desszertként is, pl. ebéd után.

Banános gyümölcskenyér kávéhabbal

Hozzávalók (2 formához, azaz 24 szelethez)

 

25 dkg olvasztott vaj

30 dkg finomítatlan nádcukor

4 egész tojás

60 dkg nagyon érett banán

(nettó, héj nélküli súly, kb. 6 kisebb banán)

35 dkg liszt

1,2 dkg (3 teáskanál) só

1,2 dkg (1 csomag) sütőpor

1 dkg szódabikarbóna

15 dkg sütésálló csokoládélencse

15 dkg dió, durvára vágva

10 dkg mazsola

Kávéhab:

25 dkg mascarpone

3 dkg porcukor

1 dl tejszín (min. 30 százalékos zsírtartalom)

fél csésze erős presszókávé, lehűtve

 

A sütőt előmelegítjük 170 fokra (alul/felül). A vajat felolvasztjuk, egy nagy keverőtálba öntjük, majd hozzáadjuk a cukrot és a négy tojást. Elektromos kézikeverővel néhány perc alatt simára keverjük. A banánokat meghámozzuk, és villával teljesen pépesre nyomkodjuk (ne géppel pürésítsük). Fontos, hogy nagyon érett, puha, fekete pettyes héjú banánt válasszunk. A banánpépet is a cukros-vajas masszához keverjük. Beleszitáljuk a lisztet, majd hozzáadjuk a sót, a sütőport, a szódabikarbónát, a sütésálló csokoládélencsét, a durvára vágott diót (még finomabb lesz, ha előtte enyhén megpirítjuk), illetve a mazsolát (elhagyható). Ekkor már nem elektromos géppel keverjük, hanem fakanállal: nagyvonalúan, lazán, nem baj, ha lisztes vagy egyenetlen foltok maradnak itt-ott, nem szabad túldolgozni a masszát, különben kemény és lapos lesz a süteményünk. Pár csepp olajjal kikenünk két téglalap alakú gyümölcskenyérformát (nem őzgerincet, mérete: kb. 30×13×7 cm), és kibéleljük sütőpapírral. Az olajnak köszönhetően szépen bele lehet illeszteni a papírt. Belülről is kissé olajozzuk, vagy pici olvasztott vajjal kenjük ki. 60-65 percig, tűpróbáig sütjük, amíg a tű vagy hurkapálca szárazon jön ki. Szeletelés előtt legalább langyosra hűtjük. Hűtőben, alufóliába csomagolva négy-öt napig eláll. A kávéhabhoz egy keverőtálba tesszük a mascarponét, a porcukrot, a tejszínt és a kávét. Elektromos habverővel lágy habbá verjük, és a langyos sütemény mellé kínáljuk. A habot is el lehet készíteni előre is.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.