chili&vanília

Barackos Betty

Gasztro

Ha az ember időszűkében van, ám pompás desszerttel szeretne villantani, akkor még mindig ott a morzsás gyümölcs. Süteménynek nem nevezhető az elsősorban az angolszász kultúrában népszerű, de már az egész világon elterjedt desszert, amelynek többek között roppant nagy előnye, hogy bármilyen szezonális, a piacot éppen uraló gyümölcs lehet a fő hozzávalója. A morzsás édességek sajátossága, hogy mind amolyan "freestyle", vagyis az omlós tésztából vagy másból készülő morzsa csak hanyagul rá van szórva a gyümölcsökre, nincs nyújtás, nincs formázgatás. A morzsacsalád két legismertebb tagja a "crumble" és a "cobbler". Előbbi esetében a vajas, omlós morzsát (készülhet például egészségesebb változatban liszt helyett zabpehellyel) tényleg csak a gyümölcs tetejére szórjuk, utóbbi eggyel szigorúbb: itt sűrűbb tésztából kevert gombóckák kerülnek a gyümölcs tetejére. A legkevésbé ismert, ám leglustább - mégis nagyszerű - lehetőség a Betty. Ennél a gyümölcsre olvasztott vajjal és cukorral kevert kenyérmorzsa kerül, amely a sülés során ropogóssá válik. Ami Betty származását illeti, két elmélettel találkozni: a The Oxford Companion to Food szerint a "brown Betty" receptje először a Yale irodalmi magazinjában jelent meg, 1864-ben. Az amerikai források (The American History Cookbook) azt állítják, hogy az Amerikai Népegészségügyi Társaság 1890-es pályázatának nyertes receptje volt, amelyben rendkívül olcsó ételeket kerestek. A receptverseny győztese bizonyos Mary Hinman Abel lett ezzel a gyümölcsös édességgel. (Hogy ki volt Betty, az örökre titok marad.) Bármilyen szezonális gyümölcsből készülhet, egyből vagy többféléből is, valamilyen savanykás mindenképpen legyen benne.

Feketeribizlis-sárgabarackos morzsás desszert (Barackos Betty)

false

Hozzávalók (6 adag)

3 + 10 dkg vaj

50 dkg gyümölcs (például 40 dkg sárgabarack

és 10 dkg feketeribizli)

10 dkg finomítatlan nádcukor

10 dkg szikkadt kalács- vagy kenyérmorzsa (házi),

vagy készen kapható pankomorzsa

Tálaláshoz: vanília- vagy pisztáciafagylalt

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A 3 dkg vajjal kivajazunk egy hőálló tálat, például jénait vagy akár tepsit. Készíthetjük egy nagy adagként, vagy személyenként, egyadagos kiszerelésben, például szuflétálkákban. Az edénybe tesszük a kimagozott, félbevágott sárgabarackot, ha a barackok nagyobb szeműek, negyedekbe is szeletelhetjük őket. Rászórjuk a megpucolt, leszárazott feketeribizlit. Egy kis lábasban felolvasztjuk a vajat, majd hozzákeverjük a nádcukrot (lehet nyírfacukor is) és a morzsát. A gyümölcsök tetejére szórjuk, majd az egészet 30 percig sütjük, amíg a morzsa aranyszínűre pirul, alatta a gyümölcsök pedig puhára, szirupos-levesre sülnek. Fagylalttal vagy hideg vaníliaöntettel tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.