chili&vanília

Barackos Betty

Gasztro

Ha az ember időszűkében van, ám pompás desszerttel szeretne villantani, akkor még mindig ott a morzsás gyümölcs. Süteménynek nem nevezhető az elsősorban az angolszász kultúrában népszerű, de már az egész világon elterjedt desszert, amelynek többek között roppant nagy előnye, hogy bármilyen szezonális, a piacot éppen uraló gyümölcs lehet a fő hozzávalója. A morzsás édességek sajátossága, hogy mind amolyan "freestyle", vagyis az omlós tésztából vagy másból készülő morzsa csak hanyagul rá van szórva a gyümölcsökre, nincs nyújtás, nincs formázgatás. A morzsacsalád két legismertebb tagja a "crumble" és a "cobbler". Előbbi esetében a vajas, omlós morzsát (készülhet például egészségesebb változatban liszt helyett zabpehellyel) tényleg csak a gyümölcs tetejére szórjuk, utóbbi eggyel szigorúbb: itt sűrűbb tésztából kevert gombóckák kerülnek a gyümölcs tetejére. A legkevésbé ismert, ám leglustább - mégis nagyszerű - lehetőség a Betty. Ennél a gyümölcsre olvasztott vajjal és cukorral kevert kenyérmorzsa kerül, amely a sülés során ropogóssá válik. Ami Betty származását illeti, két elmélettel találkozni: a The Oxford Companion to Food szerint a "brown Betty" receptje először a Yale irodalmi magazinjában jelent meg, 1864-ben. Az amerikai források (The American History Cookbook) azt állítják, hogy az Amerikai Népegészségügyi Társaság 1890-es pályázatának nyertes receptje volt, amelyben rendkívül olcsó ételeket kerestek. A receptverseny győztese bizonyos Mary Hinman Abel lett ezzel a gyümölcsös édességgel. (Hogy ki volt Betty, az örökre titok marad.) Bármilyen szezonális gyümölcsből készülhet, egyből vagy többféléből is, valamilyen savanykás mindenképpen legyen benne.

Feketeribizlis-sárgabarackos morzsás desszert (Barackos Betty)

false

Hozzávalók (6 adag)

3 + 10 dkg vaj

50 dkg gyümölcs (például 40 dkg sárgabarack

és 10 dkg feketeribizli)

10 dkg finomítatlan nádcukor

10 dkg szikkadt kalács- vagy kenyérmorzsa (házi),

vagy készen kapható pankomorzsa

Tálaláshoz: vanília- vagy pisztáciafagylalt

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A 3 dkg vajjal kivajazunk egy hőálló tálat, például jénait vagy akár tepsit. Készíthetjük egy nagy adagként, vagy személyenként, egyadagos kiszerelésben, például szuflétálkákban. Az edénybe tesszük a kimagozott, félbevágott sárgabarackot, ha a barackok nagyobb szeműek, negyedekbe is szeletelhetjük őket. Rászórjuk a megpucolt, leszárazott feketeribizlit. Egy kis lábasban felolvasztjuk a vajat, majd hozzákeverjük a nádcukrot (lehet nyírfacukor is) és a morzsát. A gyümölcsök tetejére szórjuk, majd az egészet 30 percig sütjük, amíg a morzsa aranyszínűre pirul, alatta a gyümölcsök pedig puhára, szirupos-levesre sülnek. Fagylalttal vagy hideg vaníliaöntettel tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.