chili&vanília

Barackos Betty

Gasztro

Ha az ember időszűkében van, ám pompás desszerttel szeretne villantani, akkor még mindig ott a morzsás gyümölcs. Süteménynek nem nevezhető az elsősorban az angolszász kultúrában népszerű, de már az egész világon elterjedt desszert, amelynek többek között roppant nagy előnye, hogy bármilyen szezonális, a piacot éppen uraló gyümölcs lehet a fő hozzávalója. A morzsás édességek sajátossága, hogy mind amolyan "freestyle", vagyis az omlós tésztából vagy másból készülő morzsa csak hanyagul rá van szórva a gyümölcsökre, nincs nyújtás, nincs formázgatás. A morzsacsalád két legismertebb tagja a "crumble" és a "cobbler". Előbbi esetében a vajas, omlós morzsát (készülhet például egészségesebb változatban liszt helyett zabpehellyel) tényleg csak a gyümölcs tetejére szórjuk, utóbbi eggyel szigorúbb: itt sűrűbb tésztából kevert gombóckák kerülnek a gyümölcs tetejére. A legkevésbé ismert, ám leglustább - mégis nagyszerű - lehetőség a Betty. Ennél a gyümölcsre olvasztott vajjal és cukorral kevert kenyérmorzsa kerül, amely a sülés során ropogóssá válik. Ami Betty származását illeti, két elmélettel találkozni: a The Oxford Companion to Food szerint a "brown Betty" receptje először a Yale irodalmi magazinjában jelent meg, 1864-ben. Az amerikai források (The American History Cookbook) azt állítják, hogy az Amerikai Népegészségügyi Társaság 1890-es pályázatának nyertes receptje volt, amelyben rendkívül olcsó ételeket kerestek. A receptverseny győztese bizonyos Mary Hinman Abel lett ezzel a gyümölcsös édességgel. (Hogy ki volt Betty, az örökre titok marad.) Bármilyen szezonális gyümölcsből készülhet, egyből vagy többféléből is, valamilyen savanykás mindenképpen legyen benne.

Feketeribizlis-sárgabarackos morzsás desszert (Barackos Betty)

false

Hozzávalók (6 adag)

3 + 10 dkg vaj

50 dkg gyümölcs (például 40 dkg sárgabarack

és 10 dkg feketeribizli)

10 dkg finomítatlan nádcukor

10 dkg szikkadt kalács- vagy kenyérmorzsa (házi),

vagy készen kapható pankomorzsa

Tálaláshoz: vanília- vagy pisztáciafagylalt

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A 3 dkg vajjal kivajazunk egy hőálló tálat, például jénait vagy akár tepsit. Készíthetjük egy nagy adagként, vagy személyenként, egyadagos kiszerelésben, például szuflétálkákban. Az edénybe tesszük a kimagozott, félbevágott sárgabarackot, ha a barackok nagyobb szeműek, negyedekbe is szeletelhetjük őket. Rászórjuk a megpucolt, leszárazott feketeribizlit. Egy kis lábasban felolvasztjuk a vajat, majd hozzákeverjük a nádcukrot (lehet nyírfacukor is) és a morzsát. A gyümölcsök tetejére szórjuk, majd az egészet 30 percig sütjük, amíg a morzsa aranyszínűre pirul, alatta a gyümölcsök pedig puhára, szirupos-levesre sülnek. Fagylalttal vagy hideg vaníliaöntettel tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.