A Kertész és Dohány utcák sarkán álló háromemeletes bérházat (Dohány utca 68.) 1893-ban emelték, Havas Izsó fűszer- és likőrkereskedő volt a háziúr, földszintjén szabóság, kerékpár- és varrógépüzlet működött. De amikor 1960-ban, a lakásínség miatt megtoldották két emelettel, már ollók csattogásától volt hangos a sarki üzlethelyiség. A Figarót a 21. század sodorta el, a későbbi boltosok fitnesz-pékséggel, hamburgerrel próbálkoztak, hogy aztán a bulinegyed terebélyesedésének nyomán megérkezzen az első kocsmáros. De az Aznap nevű egység nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, legújabban a Bárka nevet szegezték homlokzatára, pontosabban azt, hogy BárKa. Némi utánajárással kiderítettük, hogy a K ilyetén írása jelentéssel bír, az új hely a Király utcai Kadarka „borbár és borkereskedés” bővítménye. Az érdeklődést mutatja, hogy szombaton kora este csakis a felszolgálók kegyéből ülhetünk az egyik foglalt asztalhoz.
Noha elsőre úgy tűnik, hogy itt a lerészegedni vágyók az üzleti terv főszereplői, az étlapon nem csak a borkorcsolyákról olvashatunk. A pizzák és burgerek mellett vendéglői fogásokat is bevetnek, és most, a Márton-nap tiszteletére a liba is megjelenik. Kár, hogy a maceszgombócos libaleves (1390 Ft) esetében ez kizárólag a névre vonatkozik; az aranyló, sótlan húslevesben csak a méretes gombóc úszik, és vele kapcsolatban már ízekről is beszélhetünk. De így is jócskán túlárazott. Sokkal jobban járunk a margherita pizzával (1790 Ft), ami még akkor is nyerő volna, ha kifejezetten erre szakosodnak Don Barkónak néven. A vegaburger (2190 Ft) azt jelenti, hogy grillezett kecskesajt a húspótló. Nem panaszkodhatunk rá, bár a mustár nem illik hozzá, a zsemle pedig csak jóindulattal mondható átlagosnak. Arra sem vennénk mérget, hogy Japánban csettintenének a pankómorzsás sertésszűz láttán (2990 Ft), de a hús tökéletes, és nekünk a bundával sincs különösebb bajunk. Jólesik a spenótos édesburgonyaköret, de ugyanilyen jó lenne mellé a szimpla krumplisaláta is. A lúdlábtortát (990 Ft) Márton-napi desszertként kínálják. Noha összetevői ugyanazok – csokoládé, piskótatészta, meggy –, külsőre más, mint amilyet látni szoktunk cukrászdában. Sokkal jobban csillog, krémesebb és édesebb, ráadásul egy csomó gyümölcs is jár hozzá, épp ezek miatt nem is illik rá a régi név. Nem is lúdláb ez, hanem a barokkos csokifantázia.
