étel, hordó

Belga Söröző (Hotel Rába) – Győr

  • ételhordó
  • 2019. december 21.

Gasztro

„A rengeteg látványosság közül is kiemelkedik a gyönyörűen rekonstruált barokk belváros. Itt magasodik a Hotel Rába City Center évszázados épülete, amely központi elhelyezkedése révén remek kiindulópont a város műemlékeinek, látnivalóinak felfedezéséhez” – olvassuk a négycsillagos szálloda fellengzős vendégcsalogatójában. A szöveg így zárul: „Ha pedig kellemesen elfáradt a mozgásban vagy a város felfedezésében, levezetésképpen kóstolja meg különleges belga söreinket: a Belga Étteremben és Sörözőben több mint 25 fajtából válogathat.”

Ám ezen idillre némi árnyékot vet egy tavalyi hír, mely szerint „a Rába Hotel valamennyi pincére felmondott a közelmúltban, ezért nem is fogad most külsős vendégeket a szálloda földszintjén működő Belga söröző”. Akkor a szálloda vezetője azt ígérte a Kisalföld újságírójának, hogy az új éttermi főnöknek a „kínálat tudatos újragondolása, vonzóbbá tétele és egy elkötelezett munkatársakból álló csapat felállítása” lesz a feladata, miután kiderült az is, hogy Győr legnagyobb szállodájának éttermében a hotel munkatársait is beosztják felszolgálónak.

Azóta eltelt egy év, és úgy tűnik, megoldódott a probléma. (Legalábbis ami az éttermi személyzetet illeti. A recepción minősíthetetlen stílusban kommunikáltak velünk.) A Belga teljes gőzzel üzemel akár utcán át is. De étlap is van, és pincérből sincs hiány, olyannyira nincs, hogy három felszolgáló is igyekszik a kedvünkbe járni. A kókusztejes tökkrémleves (990 Ft) egyértelműen „a kínálat tudatos újragondolásának” a jele, bár a kókusztejre magunktól nem jöttünk volna rá. A fish and chipsből (1990 Ft) csak a chips értékelhető, mintha a halat nem olvasztották volna ki rendesen, ezért úgy érezzünk, mintha víz lenne az átlagos panír alatt.
A cigánypecsenyét (2490 Ft), „békebeli cigánypecsenyének” hívják, valószínűleg a barna színű mártásra és a kör alakban felrakott – igazán remek hagymás krumplira utalva. A hús lehetne egy kissé szikárabb, de biztosan vannak, akik az ilyen puhány falatokra esküsznek. Az uborkasalátát (590 Ft) simán elfelejtenénk, míg a gesztenyealagút (990 Ft) a nap legemlékezetesebb fogása, olyan édesség, amelyre inkább ráillik, hogy békebeli.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.