étel, hordó

Déli 12

  • ételhordó
  • 2017. június 18.

Gasztro

Kevesen tudják, hogy a hazai gyorsétkeztetés Ilkovits Izidor (1889–1945) brifkójából bújt elő. A leleményes vendéglős 1925-ben nyitotta meg a Teréz körút és a Jókai utca sarkán álló sokoldalú létesítményét, amelyben nemcsak hagyományos étterem, kocsma és cukrászda, de már a tálcás „önki” is helyet kapott. A visszaemlékezések szerint az Ilkovits-féle gyorsétterem igen nívós volt a maga műfajában, rengetegen jártak oda. De az már a hely szellemének bosszúja lehet, hogy a háború után a népszerű éttermet immár Népbüfére átkeresztelve (de a köznyelvben továbbra is ilkovicsnak mondva) züllesztette le végletekig az állami vendéglátóipar, és többnyire így is maradt meg az emlékezetben.

Nem véletlenül jutott az eszünkbe e történelmi igazságtalanság, midőn megláttuk a Déli pályaudvar és a Mercure Hotel közötti irodaház, a „Krisztina pláza” alsó szintjét szinte teljesen elfoglaló önkiszolgáló éttermet, szemközt a Vérmezővel. Hatalmas méretei ellenére is tiszta és rendezett, berendezése, dizájnja igényes, az asztalokon vizeskancsók, a nagy létszámú közönséget látva pedig mindjárt arra gondolunk, hogy sikertörténetet látunk, talán az új Ilkovitsét.

Nem a karfiolleves (490 Ft) hibája, hogy lusták vagyunk három lépést tenni a mikrohullámú sütőig. Bőséges adag, semmit sem spóroltak ki belőle, az íze is megfelelő. Mellőznénk a szokásos rántott ilyen-olyan vonalat, ám az ún. egri töltött gombafejek (890 Ft) levesz a lábunkról. A rántott borda méretű kalapokban valamiféle kolbászos töltelék van, teljesen feleslegesen. Szerintünk üresen mindenki jobban járna, hiszen a gomba a maga műfajában egész jó, tényleg kár volt összekutyulni. Szó szerint ugyanezt mondhatjuk a másik helyi különlegességről is, amit úgy hívnak: kakukkfüves jércemell erdeigomba-mártással (950 Ft). A korrekt hússzeletet szinte élvezhetetlenné teszi a már-már szilárd halmazállapotú mártás és a túltolt kakukkfű. Úgyhogy már annak is örülünk, hogy az átlag gyorsbüfés sült krumplira (360 Ft) nem ment belőle egy csepp sem. A somlói revolution nevű süteménynek (450 Ft) pedig csak a neve érdekes.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.