Dioxinpánik Európában - Egy rém ronda család

Gasztro

A mérgezett német csirkék és tojások néha csak vaklármaszerű feltűnése mind több országban kelt kisebb-nagyobb pánikot. A tettes sokadszorra is a kiterjedt dioxinfamília.
A mérgezett német csirkék és tojások néha csak vaklármaszerű feltűnése mind több országban kelt kisebb-nagyobb pánikot. A tettes sokadszorra is a kiterjedt dioxinfamília.

Még a múlt héten jelentette be a német mezőgazdasági minisztérium, hogy eddig 4709, többnyire (de nem kizárólag!) alsó-szászországi mezőgazdasági üzemet kellett ideiglenesen lelakatolni, mivel - kellőképpen nem tisztázott módon - a dioxincsaládba tartozó vegyületek kerültek a lábasjószágok tápjába. Az utólagos rekonstrukció szerint még novemberben érkezhetett 2500-3000 tonna, dioxinnal szennyezett, "papíron" állati zsiradék, amit azután baromfiak és sertések tápjába kevertek. (Tudjuk, már ez a tény is sok érzékeny gyomrú vagy/és idegzetű fogyasztót kavar fel.) De a cuccba alighanem belekutyultak olyan növényi (s tán állati?) eredetű zsiradékokat is, melyek biodízelgyártás nyomán maradtak vissza, s a gyanú szerint eme eljárás melléktermékeként keletkeztek volna dioxinfélék.

Csupa méreg az élet

A dioxinos zsírral beütött táp már magában is 150 ezer tonnát tesz ki: elképzelhető tehát, milyen kiterjedt mérgezést okozhatott az állati szervezetekbe jutott toxin. Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések, ha némi spéttel is, de kimutatták a mérget - először a tojásokból. Csakhogy addigra azokból jutott a szomszédos Hollandiába, sőt Nagy-Britanniába is.

Miközben rendezetten folytatódik a vélelmezhetően méreggel telített állatok legyilkolása, a hazai termelői érdek-képviseleti szervek ismét remek lehetőséget kaptak arra, hogy a tiszta, jóféle hazai mellett kampányoljanak. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter utasítására fokozottan ellenőriznek minden Németországból érkező terméket - de ugyanő igyekezett megnyugtatni a magyar közvéleményt: eddigi tudomásuk szerint sem szennyezett élelmiszer, sem dioxinos táp nem érkezett Magyarországra.

A dioxinfélék mérgező hatását sajátos kémiai tulajdonságaik okozzák - mindenekelőtt a zsírban való jó oldékonyság és a meglehetős reakciókészség. A dioxincsalád alapvegyülete két oxigén- és négy szénatom (meg a hozzájuk kapcsolódó hidrogének) alkotta, úgynevezett nem aromás gyűrűt formáz. A származékok is tartalmazzák ezt az alapstruktúrát, csupán további elemek (például további gyűrűk) kapcsolódnak hozzá - a legdestruktívabb ágensek pedig e vegyületek halogénezett (többnyire klórozott) verziói. A leghírhedtebb alcsaládot a PCDD-ként rövidített poliklórozott dibenzodioxinok alkotják, közülük is a TCDD-nek rövidített szörnyet (a 2,3,7,8-tetraklorodibenzodioxin) emlegetik a legtöbbet. Hangsúlyozni szokták, hogy dioxinok a természetben is keletkeznek: például zsírok bomlásakor. A fő ellenségnek tételezett PCDD-k gyártásához csupán hő és klór vagy klórtartalmú anyagok kellenek - éppen ezért erdőtüzek és vulkáni működés során is keletkezik dioxin, de a mostani szennyezésért aligha ezek a felelősek.

Zsírban oldva

Az emberi tevékenység szándéktalanul is állít elő dioxint. Klóros fehérítés (hipózás) nyomán (kis mennyiségben) éppúgy keletkeznek, mint PVC-tartalmú műanyagok elégetésekor, mondjuk egy jó kis vegyes tüzelésű kazánban. Dioxinokat spontán módon, más reakciók melléktermékeként is állított elő a vegyipar - mígnem számos hírhedett eset nyomán el nem kezdtek figyelni erre. A tán legismertebb (a bónusz mérget szándéktalanul, szennyezésként tartalmazó) dioxinos vegyszert a mostanság egészen más okokból támadott Monsantónak (no és persze még a Dow Chemicalnak és a Diamond Shamrocknak) "köszönheti" az emberiség. A herbicid hatású, a vegyszeres hordók színéről Agent Orange-nak becézett termékcsaládot lombtalanítóként használta az amerikai hadsereg Vietnamban. A tömeges felhasználást követően sokszor iszonyú bőrkárosodást, illetve súlyos genetikai elváltozásokat tapasztaltak - elsősorban persze az érintett területen megmérgezett bennszülötteknél (katonáknál és civileknél), no meg a később született indokínai gyermekeknél. S persze az amerikai veteránok körében is súlyos tüneteket okozott - nyugodtan lehetünk cinikusak: ez volt a fő szempont. Az ezzel kapcsolatos jogi procedúrák máig sem zárultak le - ám eközben Európa is megismerkedhetett a dioxin, pontosabban a TCDD hatásaival az 1976-os észak-olaszországi, sevesói tragédia nyomán. Itt egy roszszul elvégzett kémiai reakció nyomán szabadult el a dioxinfelhő egy klórozott szénhidrogéneket (mindenekelőtt gyomirtókat) gyártó üzemből, ami több ezer háziállat azonnali elhullását (a kényszervágások révén pedig további 80 ezer pusztulást) okozta. A fertőzés miatt sok gyerek rögvest kórházba került, sok száz lakosnál léptek fel bőrproblémák (mindenekelőtt klórakné), a hosszú távú vizsgálatok pedig a légző- és keringési rendszerrel összefüggő betegségek, halálesetek, no és a cukorbaj gyakoribb előfordulását mutatták ki. (Ugyanakkor a rákos betegségek itteni nagyobb gyakorisága és a dioxinfertőzés között nincs egyértelmű, bizonyított kapcsolat.) Eme spontán "kísérletek" hatásosan demonstrálták, hogy a liofil (zsírkedvelő) dioxinok felhalmozódnak a szervezet zsírtartalékaiban, és fokozatosan fejtik ki kártékony hatásukat. Mindenekelőtt bőrelváltozásokat okoznak, azután ott a számos szervet érintő mutagén, illetve karcinogén (egyszerűbben rákkeltő) jellegük, továbbá az anyaméhben kiváltott magzati károsodások. A dioxin hírhedettségét növelte, hogy sokan szándékos TCDD-mérgezésnek tulajdonították Viktor Juscsenko későbbi ukrán (most már ex)elnök 2004-ben jelentkező, súlyos, az egész arcát eltorzító klóraknés tüneteit. Az eset máig is tudományos és politikai viták kereszttüzében áll: alighanem sohasem tudhatjuk meg, mérgezett volt-e Juscsenko sokat emlegetett 2004. szeptember 5-i vacsorája.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.