De még így is ezerszer inkább vállalható látványosság, inkább ezt mutogatnánk az ide látogató turistáknak, mint a kerületi polgármestereink díszkő burkolatos, viccesszobros rémlátomásait, mert ami itt található (nem a BKK ügyfélszolgálati irodájára gondolunk) a kerékpárműhelytől kezdve a zöldkávézóig, valóban civil kezdeményezés, ez pedig százszor izgalmasabb megannyi ún. idegenforgalmi produkciónál.
| ||
Mondanunk sem kell, hogy a Wesselényi és a Dob utca között működő Borhab sem gulyással és cigányzenével próbál híveket szerezni magának. Igaz, hogy simán el lehet menni mellette, és valószínűleg a foghíjtelek-parkolóra néző kilátás sem a legszerencsésebb, de semmi sem tökéletes. Az udvarias kiszolgálás kárpótol a panorámáért, az étlap izgalmat ígér.
A csicsókás zellerlevest túrófánkkal (850 Ft) két tányéron tálalják, kipróbálhatjuk külön-külön is az összetevőket. A maga nemében mindkettő kiváló, azonban a fánk a levesbe kerülve veszít élvezeti értékéből. Meglepetésünkre a tőkehallal töltött héjában sült (!) krumpli (1290 Ft) komplett második fogásnak is elmenne. A cseréptálban szervírozott mennyiség láttán erős a gyanúnk, hogy nemcsak egy darab burgonyával dolgoztak, ez persze nem változtat azon, hogy az egyszerű, ámde ritkán komolyan vett műfaj remekművével van dolgunk. Ahogy a hamburger esetében is. A babburgernek (1850 Ft) nevezett cucc a meghatározó babpüréről kapta nevét, de a lényeget, vagyis a húst (marhahát) meg a zsemlét sem vették félvállról. Külön említést érdemel a mellékelt házi burgonyachips és a saláta, amiből az avokádót sem spórolták ki. A forró csokoládétortácskának nevezett szuflét (950 Ft) fanyar gyümölcskásával csak az egyenletesen magas színvonal miatt nem mondanánk betetőzésnek.
