kertész lesek

Fat Mama

  • kertész lesek
  • 2017. július 29.

Gasztro

A Kazinczy utcát méltán nevezik a bulinegyed szívének, de az keveseknek tűnik fel, hogy vendéglátóhelyei­nek arculata a merőleges utcák hatására változik. A Dohány és a Wesselényi utca közötti rész még a lassan UNESCO-védelem alá kerülő Szimpla kert ellenére is inkább talponállós-gyorsbüfés, a Dob–Király utcai szakasz helyeit viszont a harsány street food cirkusz sem tudja megmenteni attól, hogy ugyanolyan sterilnek tűnjön, mint a környező új építésű házak.

A Kazinczy u. 24. számú ház embermagasságban azok a régi épületeket idézi, amelyekből annyi sokat lebontottak a közelmúltban, még korhű, öntöttvas kandeláber is van a homlokzatán. De ha feljebb nézünk, jól látszik, hogy vadonatúj épületről van szó, ami funkcióját tekintve szálló, és persze étterem is.

A Fat Mama annyiban hagyományos vendéglő, hogy a környék rossz szokásait követve itt is a hamburgereké meg a pecsenyéké a főszerep. Viszont hatalmas különbség, hogy épp a rémes új házak határolta belső kertjének köszönhetően zökkent ki a bulinegyed harsány és zsibbasztó világából, mintha egy kedélyes sörkertbe csöppentünk volna a frankfurti reptér közelében.

A vargányakrémleves szarvasgombaolajjal és füstölt sajttal (1590 Ft) sokkal nyáriasabb fogás, mint amilyennek olvasva tűnik. A leginkább madártejre emlékeztető habra szervírozzák a kifejezetten könnyed levest, és füstölt sajt alatt sem a hő hatására gumivá változó Karavánt kell érteni, hanem egy ropogós szeletet, ami ízében, állagában pont olyan, mint az ún. sajtos ropogós. A tépett húsos burgert (2900 Ft) csak az egyébként első osztályú zsemle miatt nevezik így. A „burgert” inkább ragunak vagy pörköltnek mondanánk, de mivel marhanyakból készült, nem kell ezen csodálkozni. A rendhagyó kiszerelés nagyszerű ötlet, kár, hogy a túlzásba vitt barbecue-szósz jócskán lerontja az amúgy kiváló hús élvezeti értékét, a köretként kapott sült krumpli pedig inkább közepes.

A tejcsokoládés, mangós mousse (1290 Ft) a szuperédes befőtt és a fajsúlyos csokikrém menyegzője, mégsem kerülget a rosszullét. Ha valaki Pesten egzotikus cukrászdát akar nyitni, el ne felejtse elkérni a receptet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.