étel, hordó

Fricska

  • ételhordó
  • 2015. október 24.

Gasztro

„Polgári konyha a XXI. században! Ezt kínáljuk Önöknek az örök fiatal bohémok utcájában!” – olvassuk a beharangozót. Ez meg hol lehet? Egyáltalán van olyan közterület Budapesten, amire illene ez a vaskos idegenforgalmista meghatározás? Ötletünk sincs, de ha a Fricska üzemeltetői szerint a Dob utca a megfejtés, lelkük rajta. Mindenesetre köszönjük a szíves tájékoztatást.

Ennél sokkal nagyobb fricska az ún. gastropub „fekvése”, illetve utcai ábrázata. Szó szerint a Dob utca 56. alatt van, egy pincébe kell lemenni. Az efféle lejáratról a hozzánk hasonló időseknek az egykori lépcsős borozók, esetleg az üzemi ifjúsági klubok ugranak be, ám szó sincs édes nosztalgiáról. Most is az orrunkban érezzük a lambéria bűzét, amelybe a dohányfüst visszavonhatatlanul ette bele magát. Pokolba az 1980-as évekkel! A Fricska bejárata aktuálisan egy tipikus burgerezőre emlékeztet, lassan már csak ilyet látni a környéken.

De gyomorba vágó meglepetés, ami odalent fogad. Tágas, minőségi modern bútorokkal berendezett terem, ami a vicces faliképek (repülő hal, gumicsizmás disznó) és a dekorációként alkalmazott számtalan borospalack ellenére is inkább egy laboratóriumnak tűnik.

Az étlap naponta változik, nagy fekete táblára írják ki az aktuális ajánlatot, csupa olyan dolgot, amit garantáltan nem találnánk más étlapon. Hol látni például kecskesültet mángoldos rétessel vagy ördöghalat kukoricával és gnocchival? A már-már zavarba ejtő kreativitás láttán felmerül bennünk, hogy ez valóban eredeti vagy csak eredetieskedő, ám az ételek nem hagynak kétséget afelől, hogy a „küldetéstudat” mellett profi szaktudással van dolgunk.

A paprikakrémleves füstölt nyelvvel (1050 Ft), a gombás rizottó (2000 Ft) és a zelleres báránygerinc bébizöldségekkel (4250 Ft) egytől egyig olyan minőséget képviselnek nemcsak ízükben, állagukban, hőmérsékletükben stb., de a tálalásban is, hogy nehéz lenne bármibe belekötni. Egyedül a marinált rebarbarás kecskesajtfagylalt (1050 Ft) desszertként tálalásával voltak fenntartásaink – előételként jobban esett volna. Szóval, ha valaki igazán különleges vacsorát szeretne, ereszkedjen alá az erzsébetvárosi pincébe!

Figyelmébe ajánljuk