kertész lesek

Harcsa Csárda – Százhalombatta

  • kertész lesek
  • 2019. június 30.

Gasztro

Negyven kilométerre sincs Budapesttől, ráadásul a Duna partján fekszik, mégsem mondhatjuk, hogy felkapott kirándulóhely. Noha a rómaiak is lakták, és az sem véletlen, hogy 1996-ban itt nyílt meg Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, Százhalombattáról mindenkinek az 1955 óta működő olajfinomító jut az eszébe, amely meghatározza, egyúttal rémisztővé is teszi a városról őrzött közképet. De azért az itt élőknek sem csak a tartálykocsik zörgését kell hallgatniuk. A várost átszelő Benta-patak partján jót lehet sétálni vagy biciklizni, és errefelé a vendéglátás is tanyát vert. A Harcsa Csárda (a pontos cím: Dunafüredi út 1.) olyan, mintha 200 éve itt állna, pedig alig múlt harminc. „Az étterem 1986-ban épült a Százhalombattai Városi Tanács és a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összefogásával” – olvassuk a honlapjukon, a mostani tulajdonos 2010 óta viszi az üzletet. Szombaton, ebédidőben alig találunk helyet, pedig a teraszon nemcsak három asztal fér el. A kiszolgálás barátságos, de a jó ízlés határain belül.

A haltepertőtől (1390 Ft) még jobban megjön az étvágyunk. Látványra olyan, mintha disznóból készült volna, de sokkal könnyebb, az íze is „halasabb”. Lilahagymával, erős paprikával tökéletes, felesleges sózni. A korhely halászlé (1890 Ft) nem a korhelyleves folyami változata, mivel épp a legfontosabb alapanyag, a káposzta hiányzik belőle. De van benne tejföl, babérlevél, citrom, sőt a paprikától ugyanolyan piros, mint a „józan életű” változat. A harcsa jó ízű benne, nem zsíros. Az egészben sült kecsege (3190 Ft) már azzal meglepetést okoz, hogy szerepel az étlapon. Nos, a zord külső mögött (képünkön) valóban finom falatok rejtőznek, bár a citrom csak ront rajtuk. A halakon túl a vadast választjuk (2990 Ft), és azzal sem nyúlunk nagyon mellé. A hús és a három, hatalmas zsemlegombóc átlagon felüli, igaz, a szósz csak kis jóindulattal mondható átlagosnak. Ellenben a Rákóczi-túrós (790 Ft) külsőre teljesen más, mint az átlag, de ez még nem lenne baj. Az már inkább, hogy a benne rejtőző fagyott barack valamiféle mirelit készárut sejtet.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.