kertész lesek

Harcsa Csárda – Százhalombatta

  • kertész lesek
  • 2019. június 30.

Gasztro

Negyven kilométerre sincs Budapesttől, ráadásul a Duna partján fekszik, mégsem mondhatjuk, hogy felkapott kirándulóhely. Noha a rómaiak is lakták, és az sem véletlen, hogy 1996-ban itt nyílt meg Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, Százhalombattáról mindenkinek az 1955 óta működő olajfinomító jut az eszébe, amely meghatározza, egyúttal rémisztővé is teszi a városról őrzött közképet. De azért az itt élőknek sem csak a tartálykocsik zörgését kell hallgatniuk. A várost átszelő Benta-patak partján jót lehet sétálni vagy biciklizni, és errefelé a vendéglátás is tanyát vert. A Harcsa Csárda (a pontos cím: Dunafüredi út 1.) olyan, mintha 200 éve itt állna, pedig alig múlt harminc. „Az étterem 1986-ban épült a Százhalombattai Városi Tanács és a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összefogásával” – olvassuk a honlapjukon, a mostani tulajdonos 2010 óta viszi az üzletet. Szombaton, ebédidőben alig találunk helyet, pedig a teraszon nemcsak három asztal fér el. A kiszolgálás barátságos, de a jó ízlés határain belül.

A haltepertőtől (1390 Ft) még jobban megjön az étvágyunk. Látványra olyan, mintha disznóból készült volna, de sokkal könnyebb, az íze is „halasabb”. Lilahagymával, erős paprikával tökéletes, felesleges sózni. A korhely halászlé (1890 Ft) nem a korhelyleves folyami változata, mivel épp a legfontosabb alapanyag, a káposzta hiányzik belőle. De van benne tejföl, babérlevél, citrom, sőt a paprikától ugyanolyan piros, mint a „józan életű” változat. A harcsa jó ízű benne, nem zsíros. Az egészben sült kecsege (3190 Ft) már azzal meglepetést okoz, hogy szerepel az étlapon. Nos, a zord külső mögött (képünkön) valóban finom falatok rejtőznek, bár a citrom csak ront rajtuk. A halakon túl a vadast választjuk (2990 Ft), és azzal sem nyúlunk nagyon mellé. A hús és a három, hatalmas zsemlegombóc átlagon felüli, igaz, a szósz csak kis jóindulattal mondható átlagosnak. Ellenben a Rákóczi-túrós (790 Ft) külsőre teljesen más, mint az átlag, de ez még nem lenne baj. Az már inkább, hogy a benne rejtőző fagyott barack valamiféle mirelit készárut sejtet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.