kertész lesek

Harcsa Csárda – Százhalombatta

  • kertész lesek
  • 2019. június 30.

Gasztro

Negyven kilométerre sincs Budapesttől, ráadásul a Duna partján fekszik, mégsem mondhatjuk, hogy felkapott kirándulóhely. Noha a rómaiak is lakták, és az sem véletlen, hogy 1996-ban itt nyílt meg Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, Százhalombattáról mindenkinek az 1955 óta működő olajfinomító jut az eszébe, amely meghatározza, egyúttal rémisztővé is teszi a városról őrzött közképet. De azért az itt élőknek sem csak a tartálykocsik zörgését kell hallgatniuk. A várost átszelő Benta-patak partján jót lehet sétálni vagy biciklizni, és errefelé a vendéglátás is tanyát vert. A Harcsa Csárda (a pontos cím: Dunafüredi út 1.) olyan, mintha 200 éve itt állna, pedig alig múlt harminc. „Az étterem 1986-ban épült a Százhalombattai Városi Tanács és a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összefogásával” – olvassuk a honlapjukon, a mostani tulajdonos 2010 óta viszi az üzletet. Szombaton, ebédidőben alig találunk helyet, pedig a teraszon nemcsak három asztal fér el. A kiszolgálás barátságos, de a jó ízlés határain belül.

A haltepertőtől (1390 Ft) még jobban megjön az étvágyunk. Látványra olyan, mintha disznóból készült volna, de sokkal könnyebb, az íze is „halasabb”. Lilahagymával, erős paprikával tökéletes, felesleges sózni. A korhely halászlé (1890 Ft) nem a korhelyleves folyami változata, mivel épp a legfontosabb alapanyag, a káposzta hiányzik belőle. De van benne tejföl, babérlevél, citrom, sőt a paprikától ugyanolyan piros, mint a „józan életű” változat. A harcsa jó ízű benne, nem zsíros. Az egészben sült kecsege (3190 Ft) már azzal meglepetést okoz, hogy szerepel az étlapon. Nos, a zord külső mögött (képünkön) valóban finom falatok rejtőznek, bár a citrom csak ront rajtuk. A halakon túl a vadast választjuk (2990 Ft), és azzal sem nyúlunk nagyon mellé. A hús és a három, hatalmas zsemlegombóc átlagon felüli, igaz, a szósz csak kis jóindulattal mondható átlagosnak. Ellenben a Rákóczi-túrós (790 Ft) külsőre teljesen más, mint az átlag, de ez még nem lenne baj. Az már inkább, hogy a benne rejtőző fagyott barack valamiféle mirelit készárut sejtet.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.