kertész lesek

Harcsa Csárda – Százhalombatta

  • kertész lesek
  • 2019. június 30.

Gasztro

Negyven kilométerre sincs Budapesttől, ráadásul a Duna partján fekszik, mégsem mondhatjuk, hogy felkapott kirándulóhely. Noha a rómaiak is lakták, és az sem véletlen, hogy 1996-ban itt nyílt meg Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, Százhalombattáról mindenkinek az 1955 óta működő olajfinomító jut az eszébe, amely meghatározza, egyúttal rémisztővé is teszi a városról őrzött közképet. De azért az itt élőknek sem csak a tartálykocsik zörgését kell hallgatniuk. A várost átszelő Benta-patak partján jót lehet sétálni vagy biciklizni, és errefelé a vendéglátás is tanyát vert. A Harcsa Csárda (a pontos cím: Dunafüredi út 1.) olyan, mintha 200 éve itt állna, pedig alig múlt harminc. „Az étterem 1986-ban épült a Százhalombattai Városi Tanács és a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összefogásával” – olvassuk a honlapjukon, a mostani tulajdonos 2010 óta viszi az üzletet. Szombaton, ebédidőben alig találunk helyet, pedig a teraszon nemcsak három asztal fér el. A kiszolgálás barátságos, de a jó ízlés határain belül.

A haltepertőtől (1390 Ft) még jobban megjön az étvágyunk. Látványra olyan, mintha disznóból készült volna, de sokkal könnyebb, az íze is „halasabb”. Lilahagymával, erős paprikával tökéletes, felesleges sózni. A korhely halászlé (1890 Ft) nem a korhelyleves folyami változata, mivel épp a legfontosabb alapanyag, a káposzta hiányzik belőle. De van benne tejföl, babérlevél, citrom, sőt a paprikától ugyanolyan piros, mint a „józan életű” változat. A harcsa jó ízű benne, nem zsíros. Az egészben sült kecsege (3190 Ft) már azzal meglepetést okoz, hogy szerepel az étlapon. Nos, a zord külső mögött (képünkön) valóban finom falatok rejtőznek, bár a citrom csak ront rajtuk. A halakon túl a vadast választjuk (2990 Ft), és azzal sem nyúlunk nagyon mellé. A hús és a három, hatalmas zsemlegombóc átlagon felüli, igaz, a szósz csak kis jóindulattal mondható átlagosnak. Ellenben a Rákóczi-túrós (790 Ft) külsőre teljesen más, mint az átlag, de ez még nem lenne baj. Az már inkább, hogy a benne rejtőző fagyott barack valamiféle mirelit készárut sejtet.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.