kertész lesek

Híd Bistro

  • kertész lesek
  • 2017. július 15.

Gasztro

Sokáig villamosforduló, szaknyelven hurokvágány volt a Margit híd budai hídfőjénél, a sínek egy zöld szigetet fontak körbe.

A hurok megszűnése után, úgy nyolc-kilenc éve a vendéglátóipar vert itt tanyát, az addig kihasználatlan területre pavilon épült kerthelyiséggel, ma már olyan, mintha mindig itt lett volna. A létesítmény külsőre egyáltalán nem ízléstelen, ráadásul a terület „zöld jellegét” sem semmisítette meg, működtetői egyszerűen kihasználnak egy olyan lehetőséget, amit korábban senki, pedig oly magától értetődő lett volna.

Ennek ellenére mostanáig úgy hittük, hogy a Híd Bistro afféle kávézó és ivóhely, ételválasztékuk csimborasszója a melegszendvics. Tévedtünk. Igaz ugyan, hogy az étlapon a Pizzák című fejezet a leghosszabb, azért bőven akad komolyabb vállalás is.

Az ún. görög ízelítő (1450 Ft) szokásos előétel: a tzatziki, a padlizsán- és tonhalkrémek mellett pizzakenyeret adnak hozzá; nem ájulunk el tőle, se jó, se rossz értelemben, viszont értékeljük a tréfát: a zöld olajbogyó valóban olajbogyó, a fekete viszont cseresznye, ám ez ránézésre egyáltalán nem egyértelmű. A tejszínes paradicsomleves friss bazsalikommal (850 Ft) nem tejszínes, és nincs is rajta friss bazsalikom, de megjárja, főleg azért, mert a pestós olaj különleges ízt ad neki. A pekingi narancsos kacsamell salátában (1850 Ft), ha nagyon odafigyelünk, felfedezhetők bizonyos távol-keleti ízek, de inkább az a feltűnő, hogy a zöldség eléggé „fáradt”, a hús meg nem is olyan rossz. A tárkonyos marhavadasnál (2690 Ft) nemcsak a jelzővel van bajunk. Rosszabb, hogy a tárkonytalan szósz olyan, mintha valami konzervdobozból szedték volna elő, a hús pedig túlságosan puha. Nem menti a helyzetet, hogy a szokott gombóc helyett vastagmetélt a köret, ami más környezetben egész jó is lehetne.
A legnagyobb csalódás mégis a risotto al melanzane (1850 Ft), noha nevéhez híven nem hiányzik belőle a padlizsán. Igen ám, de amit kapunk, nem rizottó, hanem sima, ízesített főtt rizs. Látványra pont olyan, mint a menzai rizses hús volt a múlt század derekán, ízre a nyomába se ér.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.