étel, hordó

Karcsi

  • ételhordó
  • 2019. június 16.

Gasztro

„A kérdéses szó a közelmúlt gazdasági életének – tudtunkkal – nem hivatalos, de igen elterjedt műkifejezése. Gazdasági, jogi szakismeretünk kevés van, így csak laikus módon értelmezhetjük: olyan ideiglenes, illetőleg átmeneti típusú kisebb (vendéglátóipari stb.) vállalkozás, amelyet meghatározott összeg lefizetése (vállalása) után, pontosabb elszámolás kötelezettsége nélkül vezethet az engedély tulajdonosa a szerződés szerinti ideig és helyen.”

A fenti idézet a Magyar Nyelvőr 1960-as évfolyamából való, annak a kíváncsi olvasónak válaszolták, aki a gebin szó jelentésére volt kíváncsi. Tíz évvel később már nem kellett ugyanezt magyarázni, igaz, a többség úgy vélte – okkal –, hogy az efféle engedélyeket kizárólag ajándékként osztják, leginkább kiöregedett sportolóknak.

Nem tudnánk megmondani, hogy a Jókai utca 20. alatt található Karcsi vendéglő gebinként nyílt-e 1988-ban, de az egészen biztos, hogy vezetése megértette az idők szavát. Kevés olyan kisvendéglőt ismerünk, mely ugyan a rendszerváltás előtt született, de változatlan profillal működik, a Karcsi ilyen. „Az évek folyamán folyamatosan bővültünk. Először az üzlet melletti helyiséget vettük meg, amivel a férőhely 25 fővel bővült. Végül hozzávásároltunk még egy helyiséget, így a befogadóképességünk 80 főre nőtt” – olvassuk beharangozójukban, ami kétségkívül sikert feltételez.

A vasárnapi ebédidőben meglehetős vendégsereg gyűlt össze, igaz, csak egy helyiség működik. Az étlap 95 tételt sorol fel, ami még úgy is merész vállalás, hogy a köretek és a savanyúk külön számot kaptak. A csülkös bableves (650 Ft) sűrű és jóízű, a csülök különösen finom. Kár, hogy langyos. A borjúbécsire (1850 Ft) nem mondhatunk rosszat. Majdnem akkora, mint egy pizza, a hús, a panír is hozza a hazai átlagot, de szerencsére nem azt, amit úgy nevezünk, hogy rántott sertésborda. A mátrai borzaskát itt borzacskának hívják (1650 Ft) talán azért, mert sertés helyett csirkéből készül. A sörtészta nem tocsog az olajban, nem spórolták le róla sem a tejfölt, sem a sajtot. Az meg legyen a mi bajunk, hogy látványa a sajtos-tejfölös lángost juttatja az eszünkbe. A végén a somlói galuska (750 Ft) sem nehezít el, a tejszínhab vállalható, a tészta frissnek tűnik, talán csak rumból (rumaromából?) van benne a kelleténél több.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.