Chili&vanília

Lassú leves  

Gasztro

Klasszikus, lassan főzött francia hagymaleves

Beütött a forró, tartalmas levesek szezonja, nem árt hát elővenni néhány elfeledett klasszikust. A francia hagymaleves biztos, hogy a világ kulináris csodái közé sorolandó, hihetetlen, hogy összesen két hozzávalóból és néhány kiegészítőből egy ennyire tökéletes étel születik. A hagyományos, valódi hagymaleves mély, sötét és tejszínt nyomokban sem tartalmaz, éttermeinkben ritka, mint a fehér holló (a Stand25 bisztróban kóstolható az egyetlen nívós). A kerek komplexitása három összetevőből alakul ki, ezek pedig a következőek: tonnányi, lassan karamellizált hagyma, bivalyerős marhahúsalaplé, valamint a főzésre szánt idő, egyiket sem lehet megúszni. Vegyük is sorra mindet: 1. Bár hagyma és hagyma között nyilván létezik különbség, a sima, mezei vöröshagyma is kiváló eredményt fog adni. A leves azonban bármelyik fajtából finom lesz, vagy használhatunk akár többfélét vegyesen is. 2. Az autentikus, francia elkészítési módban marha alaplé szerepel, és valóban ettől lesz a leggazdagabb ízű, ha van lehetőségünk, ezt használjuk. Ha nincs, akkor egy kiló csirkeszárnyból, egy óra alatt, kuktában főzött, könnyebb csirke alaplé is megteszi (ez készülhet akár a hagyma karamellizálása alatt). Leveskocka semmiképpen nem, víz sem, bolti alaplé csak vészhelyzetben (nem mellesleg, létezik már az Alaplé Bár, az onnan vett kiváló). 3. Végül a legfontosabb összetevő: az idő és türelem. A francia hagymaleves igazi slow cooking étel, nincs „megúszós” változata. Egy kiló hagymát lassan, türelmesen, kíméletesen, egyenletesen aranyszínűre karamellizálni, majdnem egy óránkba kerül. Ehhez nem árt egy vastagfalú, öntöttvas lábas (valamint kisimult idegállapot). Utána pedig további háromnegyed órát gyöngyözik még az alaplével is. Cserébe az egyik leggazdagabb ízű levest kapjuk, ráadásul az alább ajánlott recept ki­adós mennyiség, vagy nyolc tányérnyi, lehet enni több napig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.