Chili&vanília

Lassú leves  

Gasztro

Klasszikus, lassan főzött francia hagymaleves

Beütött a forró, tartalmas levesek szezonja, nem árt hát elővenni néhány elfeledett klasszikust. A francia hagymaleves biztos, hogy a világ kulináris csodái közé sorolandó, hihetetlen, hogy összesen két hozzávalóból és néhány kiegészítőből egy ennyire tökéletes étel születik. A hagyományos, valódi hagymaleves mély, sötét és tejszínt nyomokban sem tartalmaz, éttermeinkben ritka, mint a fehér holló (a Stand25 bisztróban kóstolható az egyetlen nívós). A kerek komplexitása három összetevőből alakul ki, ezek pedig a következőek: tonnányi, lassan karamellizált hagyma, bivalyerős marhahúsalaplé, valamint a főzésre szánt idő, egyiket sem lehet megúszni. Vegyük is sorra mindet: 1. Bár hagyma és hagyma között nyilván létezik különbség, a sima, mezei vöröshagyma is kiváló eredményt fog adni. A leves azonban bármelyik fajtából finom lesz, vagy használhatunk akár többfélét vegyesen is. 2. Az autentikus, francia elkészítési módban marha alaplé szerepel, és valóban ettől lesz a leggazdagabb ízű, ha van lehetőségünk, ezt használjuk. Ha nincs, akkor egy kiló csirkeszárnyból, egy óra alatt, kuktában főzött, könnyebb csirke alaplé is megteszi (ez készülhet akár a hagyma karamellizálása alatt). Leveskocka semmiképpen nem, víz sem, bolti alaplé csak vészhelyzetben (nem mellesleg, létezik már az Alaplé Bár, az onnan vett kiváló). 3. Végül a legfontosabb összetevő: az idő és türelem. A francia hagymaleves igazi slow cooking étel, nincs „megúszós” változata. Egy kiló hagymát lassan, türelmesen, kíméletesen, egyenletesen aranyszínűre karamellizálni, majdnem egy óránkba kerül. Ehhez nem árt egy vastagfalú, öntöttvas lábas (valamint kisimult idegállapot). Utána pedig további háromnegyed órát gyöngyözik még az alaplével is. Cserébe az egyik leggazdagabb ízű levest kapjuk, ráadásul az alább ajánlott recept ki­adós mennyiség, vagy nyolc tányérnyi, lehet enni több napig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.