chili&vanília

Lokanta Maya

  • chili&vanília
  • 2012. február 12.

Gasztro

Úgy tűnik, az isztambuli éttermekbe is betört az új hullám. A hagyományos vendéglőkön, családi kifőzdéken, kebabházakon és egyszerű büféken túl néhány év alatt az őrült fejlődésben lévő városban a gasztronómiai paletta is virágzásnak indult.

Felnőtt egy új séfgeneráció, amelynek képviselői világhírű szakácsiskolákban sajátították el a konyhaművészet tudományát, és neves külföldi éttermekben szereztek tapasztalatot, hogy aztán saját városukban tegyék le az alapjait egy modern, kreatív - de szigorúan a regionális török (sőt ottomán) konyha gyökereihez visszanyúló - kulináris irányzatnak. Egyik jeles képviselője Didem Senol - a 33 éves hölgy 2010-ben számos rangot zsebelt be, többek között az év séfje címet. A dzsentrifikálódó karaköyi kikötőnegyed egyik csendes utcájában található a Lokanta Maya névre keresztelt vendéglője, amely modern, mégis meghitt beltérrel, érdekes dizájnelemekkel (tonnányi dió a falban) és kitűnő, modernizált, elegáns és vagány fogásokkal nyűgözi le közönségét. Az étlap naponta változik, mindig az évszaknak és a hangulatnak megfelelő. Látogatásunkkor az előételekben tobzódunk: ropogósra sütött szardella (szezonja van) citromos aiolival, cukkinitócsni (mücver) kapros joghurttal, pikáns gránátalma-saláta, fantasztikus, krémes lóbabpüré marinált füstölt makrélával, házi tarama (majonézszerű halikrakrém), grillezett kecskesajt datolyaszilvával. Utóbbinak most van itt az ideje, nálunk is kapható szinte minden zöldségesnél. Ez az a gyümölcs, amely külsőre egy méretesebb paradicsomra hasonlít, a héja fényes, élénk narancssárga. Lédús, mézes, édes, vaníliás, illatos, sárgabarackos, az egyik kedvenc gyümölcsöm. Az egyetlen titka az érettségi foka, olyat kell választani, amely puha, de feszes, kb. mintha egy érett ringlót választanánk. Ha mégis csak kőkeményet kapunk, akkor néhány nap alatt szobahőmérsékleten utóérik, amit felgyorsíthatunk úgy, hogy papírzacskóba tesszük egy banánnal. A Lokanta Mayában a lélegzetelállítóan jó desszertek között is felbukkan - a sült birsalma, a rózsafagylalt és a krémes, kámforos-édesgyökeres ízeket idéző masztikás puding mellett. A tejfagylalt, a fűszeres keksz és a dzsemszerűre főzött datolyaszilva tökéletes triót alkot. Alább előételnek vagy gyors, elegáns vacsorának ajánlom, átlangyosított kecskesajttal és néhány szem ropogós mandulával.

 


Fotó: A szerző felvétele

 

Grillezett kecskesajt datolyaszilvával és mandulával

Hozzávalók (2 adag)

1 datolyaszilva, felkockázva

1 teáskanál méz

2 szelet natúr kecskesajt

3 dkg mandula

A felkockázott datolyaszilvára pici mézet csorgatunk, majd a sütő grillfokozatán kb. 4-5 perc alatt dzsemszerű állagúra sütjük. A sütési idő utolsó percében hőálló tálkában betesszük a vastagabb szeletekre vágott kecskesajtot/fetát is, épp csak átlangyosítjuk, a széle picit megpirulhat. A kecskesajtot a grillezett gyümölccsel, néhány szem pirított mandulával és pirítóssal tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Neked ajánljuk