chili&vanília

Maceszmisu

Gasztro

A maceszgombócon túl is van ám élet!

A pászka kovásztalan kenyér, amit a zsidó hagyományok szerint pészahkor, ünnepi kenyérként fogyasztanak – az idén március 27-én kezdődik a nyolcnapos időszak. Elkészítésének aranyszabálya, hogy a szárazon tartott liszt és a víz nem érintkezhetnek egymással tizennyolc percnél tovább, ha az összekeveréstől a sütésig hosszabb idő telne el, akkor már megindulna az erjedési, kovászosodási folyamat. Mivel pészah napjai alatt a zsidó vallás szerint tilos kenyeret és kelt tésztákat enni, a legkülönfélébb receptek nőtték ki magukat ebből az évek során, és kiderült, hogy a pászka rendkívül sokoldalúan felhasználható alapanyag. Darájával készülhet macesztorta, sütemények, brownie, palacsinta, sós és édes tócsnifélék (hremzli), maceszos lasagna, rakott „tészták”, vagy az amerikai-zsidó gasztronómiában bevezetett (és szenzációs), karamellával és csokoládéval bevont, ropogós maceszsnack.

Claudia Roden, a mediterrán és a zsidó konyha nagyasszonya lenyűgöző kötetében, a The Book of Jewish Food című könyvében számos maceszliszttel készülő fogást oszt meg: észak-afrikai eredetű – főleg Tunéziában és Algériában elterjedt, mézes-szirupos pászkafánkot, elzászi palacsintát, fűszeres bárányhússal töltött maceszpitét, utóbbi az Oszmán Birodalom spanyol-zsidó gasztronómiájának izgalmas hagyatéka. Jófajta pászkát nagyobb szupermarketekben vagy izraeli élelmiszereket áruló boltokban találunk, de mindig kapható ilyenkor például a nagyszerű Sommer cukrászdában is, lap, dara és remek pészahi macesztorták formájában – ugyanitt nem mellesleg a város legjobb barheszét is sütik. Az alább ajánlott, a tiramisu mintájára mascarponekrémmel rétegezett pászka, a „maceszmisu” (a név sajnos nem saját találmány, nemzetközileg létezik) nem túl édes desszert, ha valaki édesebben szereti, tehet a krémbe vagy az áztatókávéba is több cukrot. S hogy honnan az ihlet? Nagypapáinktól, akik előszeretettel törtek pászkadarabokat a reggeli tejeskávéjukba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.