chili&vanília

Maceszmisu

Gasztro

A maceszgombócon túl is van ám élet!

A pászka kovásztalan kenyér, amit a zsidó hagyományok szerint pészahkor, ünnepi kenyérként fogyasztanak – az idén március 27-én kezdődik a nyolcnapos időszak. Elkészítésének aranyszabálya, hogy a szárazon tartott liszt és a víz nem érintkezhetnek egymással tizennyolc percnél tovább, ha az összekeveréstől a sütésig hosszabb idő telne el, akkor már megindulna az erjedési, kovászosodási folyamat. Mivel pészah napjai alatt a zsidó vallás szerint tilos kenyeret és kelt tésztákat enni, a legkülönfélébb receptek nőtték ki magukat ebből az évek során, és kiderült, hogy a pászka rendkívül sokoldalúan felhasználható alapanyag. Darájával készülhet macesztorta, sütemények, brownie, palacsinta, sós és édes tócsnifélék (hremzli), maceszos lasagna, rakott „tészták”, vagy az amerikai-zsidó gasztronómiában bevezetett (és szenzációs), karamellával és csokoládéval bevont, ropogós maceszsnack.

Claudia Roden, a mediterrán és a zsidó konyha nagyasszonya lenyűgöző kötetében, a The Book of Jewish Food című könyvében számos maceszliszttel készülő fogást oszt meg: észak-afrikai eredetű – főleg Tunéziában és Algériában elterjedt, mézes-szirupos pászkafánkot, elzászi palacsintát, fűszeres bárányhússal töltött maceszpitét, utóbbi az Oszmán Birodalom spanyol-zsidó gasztronómiájának izgalmas hagyatéka. Jófajta pászkát nagyobb szupermarketekben vagy izraeli élelmiszereket áruló boltokban találunk, de mindig kapható ilyenkor például a nagyszerű Sommer cukrászdában is, lap, dara és remek pészahi macesztorták formájában – ugyanitt nem mellesleg a város legjobb barheszét is sütik. Az alább ajánlott, a tiramisu mintájára mascarponekrémmel rétegezett pászka, a „maceszmisu” (a név sajnos nem saját találmány, nemzetközileg létezik) nem túl édes desszert, ha valaki édesebben szereti, tehet a krémbe vagy az áztatókávéba is több cukrot. S hogy honnan az ihlet? Nagypapáinktól, akik előszeretettel törtek pászkadarabokat a reggeli tejeskávéjukba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.