kertész lesek

Manga Cowboy

  • kertész lesek
  • 2014. november 3.

Gasztro

Kezdhetnénk azzal, hogy nem sok jó sülhet ki abból, ha a Marlboro Man találkozik egy bájos japcsi rajzfilmfigurával, pláne a Ráday utcában, de a folytatás már kevésbé perverz. A Manga Cowboy az éttermes utca sűrűjétől kicsit kijjebb esik.

Elsőre lejön, hogy ez az amerikai–japán vonal, amit az MC ígér, megtévesztő. Sem az Egyesült Államokban, sem a Távol-Keleten nem lehetne ilyen helyet sokáig életben tartani, de nem a gasztronómiai menyegző miatt. Ez az elképzelés ugyanis tipikusan nyugat-európai, például Berlinben minden bizonnyal sok hasonló lehet, mivel a lényeg legalább annyira a kúlság (például Fritz kólát kapni 550 Ft/üveg áron), mint az étlapon található fogások. Jó hír, hogy a cseppet sem szerény érdeklődést elnézve a dolog Budapesten is működőképes. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a comics-mangás extravagancia sohasem lesz nálunk a tömegétkeztetés hivatalos dizájnja.

Első blikkre nettó burgerezővel van dolgunk, menü hátán menü, háromfogások úgy háromezer körül. Természetesen a húspogácsáé a főszerep, olykor akadnak „rendes” ételek is, főleg steakek, vagy­is ne tessék kijevi pulykamellre vagy rántott sajtra gondolni. A vega menüt (3190 Ft) választjuk, ami az ún. mitzo-ka thai levessel indul. Elsőre csak a tányér tűnik különlegesnek, de végeredményben a tartalmára sem mondhatunk semmi rosszat. Szó sincs a kínai büfékből ismert egyenlöttyről, kifejezetten kellemes, mindazonáltal csípős dolog a mitzo-ka, télen talán egy fokkal jobb, mint ilyenkor. Ami a vegaburgert illeti, szerencsére nem csak salátás, majonézbe forgatott cheddar sajt lapul a nem különösebben izmos zsömlében. Leginkább olajmentes tócsninak mondanánk a zöldségekkel is telepakolt „műhúst”, ami egész jó, de azért nem bánjuk, hogy kértünk mellé egy plusz marhaburgert (csak a húst 850-ért), mert az viszont egészen kitűnő. Ugyanez áll a mellékelt sült krumplira és coleslaw salátára. Ez utóbbi tényleg úgy ropog, ahogy az aranyásók csizmája Alaszka jegén. És ha már a salátánál tartunk, emlékezzünk meg, méghozzá a legnagyobb elismeréssel arról a kis kitérőről is, amit a marha­steakszeletekkel (vagyis inkább forgáccsal – 990 Ft) megpakolt ún. vitaminsalátával (1490 Ft) tettünk.

És persze ne feledkezzünk meg az oreós sajttortáról, ami a fekete pilótakekszet egészen más dimenziókba emeli, mint a szokásos delikateszboltos konzumálás. Akármennyire ijesztőnek tűnik az elnevezés, erre a sütire bármelyik cukrász elégedetten csettintene, vagy ha nem, akkor úgy besárgulna az irigységtől, mint a napon felejtett madártej.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.