étel, hordó

Nagyi Kifőzdéje

  • ételhordó
  • 2022. november 16.

Gasztro

Étteremkritika

„A Bp. II., Frankel Leó u. 36. sz. műemlékjellegű lakóház felújítását megelőző építéstörténeti kutatás elkészült. (…) A most előkerült adatok szerint az építkezés 1848-ban kezdődött és 1850-ben fejeződött be. A ház a szomszédos gyógyfürdők idegenforgalmának kihasználására szállodának épült, s a szálloda Heilquelle, majd később Gyógyforrás néven egészen az első világháborúig működött.

A klasszicizmus és a romantika közötti átmenetet képviselő, de inkább már a romantika felé hajló épület tervezőjére vonatkozólag adat nem került elő. Személyének meghatározására sajnos még stíluskritikai úton sem tehetünk kísérletet, mivel a ház értékét és érdekességét adó jellegzetes részletek és tagozatok romantikus emlékanyagunkban társtalanul állanak” – írta a Műemlékvédelem című lap 1971-ben, de arról nem tesznek említést, hogy tíz évvel korábban hogyan nézett ki a nagy múltú épület. Vélhetően amiatt, mert „érték és érdekesség” helyett inkább csak elkeseredettséget és szomorúságot említhetnének. Mi legalábbis erre következtethetünk a házat ábrázoló, 1961-ben készült, s a Fortepan gyűjteményében megtalálható fényképből. Az épület homlokzata, amelyet a „Dohányjövedéki alkalmazottak gyógytelepe” felirat díszít, nehezen kivehető az ’56-os (vagy ’45-ös) golyónyomoktól, így az egyetlen romantikát idéző elem az egyemeletes ház földszinti üzlethelyiségében működő Lukács eszpresszó és cukrászda.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.