kertész lesek

Négy szürke

  • kertész lesek
  • 2012. szeptember 30.

Gasztro

Ellentmondásos bulvár a Margit körút. Hol nagyszabású és világvárosi, hol koszos gyárnegyednek látszik, de leggyakrabban ugyanolyan, mint a pesti testvérek: kiadó vagy alkalmi üzletek, igénytelen portálok, az 1990-es évek divatos betűtípusai nagy mennyiségben.

A vendéglátás is a Nagykörutat idézi, pékség, szendvicsező, török és kínai. Kedvencünk a Mechwart téren álló hamburgeres lakókocsi.

A több évtizedes állandóság ritka dolog errefelé, bár a régi presszók (Mokka, Rózsadomb, Mecsek) más névvel és/vagy profillal, de tartják magukat. Ám a legérdekesebb - kizárólag a nosztalgia jegyében - a Négy Szürke étterem a Jurányi utca sarkán, amit az idősebbek hajlamosak a nyolcvanas évek "legendás" helyeként emlegetni. Arról kevesebb szó esik, hogy akkoriban a legendává váláshoz elég volt egy hosszított nyitva tartás (éjjel egyig, kettőig) működő konyhával, s a Négy Szürke ennél többet nem tudott. Ugyanazt az átlagos színvonalat hozta, mint a többiek, este kilencig: rántott borda, sajt, gomba, tenyérbe mászó pincérek, olajszag, füst.


Fotó: A szerző felvétele

A retrózásra jócskán rájátszanak, de a külcsínt illetően a mostani Négy Szürke alig-alig idézi a régit. Neonban úszó portál, plazmatévék a falon, de a legnagyobb meglepetést a terasz jelenti. Igaz, hogy Budapest egyik legzajosabb és legszennyezettebb pontján a kiülést inkább bátorságpróbának tekintjük, de ha már így jött ki a lépés, a kertész lesből trainspotting lesz, úgyis annyira unjuk már az árnyas platánokat. S ha már retró, itt tényleg szó szerint vehetjük, amiről száznégy évvel ezelőtt Szécsi Pál énekelt: "Emlékszel? Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó szirénája szakította félbe."

Amúgy sincs mit mondanunk. Az étlapon csupa bevált fogás, a levesek közül talán csak az olasz bazsalikomos paradicsomleves (590 Ft) tűnik izgalmasnak. Nem is rossz, de az összképbe eléggé belezavar ez a nyúlós, sajtos gubanc; nem is azért, mert piszkosul megnehezíti a kanalazást, de a leves íze sem változik tőle, inkább adták volna külön tányéron.

Padlizsánnal töltött csirkemellet (1800 Ft) kérünk mandulás burgonyafánkkal (690 Ft), ebben viszont hőmérsékleti problémák miatt nehéz okosnak lenni. A kis híján korrekt, ám a padlizsánt erősen elnyomó csirke legyűrését nagyon megnehezíti a tűzforró köret, s mire kihűl, nyelvünk már sajog. A Gundel-palacsinta (800 Ft) viszont meglepően jó, pedig az előzmények után azt hittük, hogy az igazi égetés csak most kezdődik.

Figyelmébe ajánljuk