chili&vanília

Nem kell kimagozni!

Gasztro

Cseresznyés clafoutis

Aix-en-Provence, kora nyári piac: sokféle árnyalatú és ízű cseresznye, sárgabarack minden mennyiségben, sárga, zöld, bordó, tarka zöldbab, bíbor-fehér új fokhagyma, mángold, spenót, cukkinik. A piac a romantikus városka történelmi központjában található, turistás elhelyezkedése ellenére számtalan kistermelő, remek sajtos és kolbászos stand, halárus és olívatermelő árulja a portékáját. A hatalmas, árnyékot adó platánfák és a krémszínű, fényes utcakő festői kulisszául szolgál a piachoz. Látványos belváros, pompás paloták, a teraszok és bisztrók zsonganak, itt egy kis cukrászda, ott egy pékség, de a frissen sülő madeleine-ért – Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című, gyönyörű szövegáradatának ikonikus, emlékidéző süteményéért – is kígyóznak a sorok. A kis bisztrók szinte kizárólag a szezon gyümölcseiből és zöldségeiből nyernek ihletet, az étlapokon francia bisztróklasszikusok, minden második vendéglőben cseresznyés clafoutis.

A clafoutis (ejtsd: klafuti) hagyományos francia édesség, amelyet nagy szemű, fekete cseresznyével készítenek. Franciaország középső részén található Limousin tartomány az eredeti otthona, és az autentikus recept szerint maggal együtt kerül bele a gyümölcs, mivel a magja egyrészt ízt is ad, másrészt így nem fő ki a cseresznye rózsaszín leve. Remek hír tehát, hogy a cseresznyét nem kell kimagozni! A receptje elég trükkös – amilyen egyszerű, olyan nehéz eltalálni a tökéletes állagot. Ha túl sok a liszt, nyúlós lesz, ha kevés a cseresznye, unalmas. Az alábbi arányokkal telitalálat. A végeredmény egyfajta könnyű tejpite. Az egyik legjobb hétköznapi nyári desszert, és gyakorlatilag bármilyen szezonális gyümölccsel készíthető, a klasszikus cseresznyétől a körtéig. A mostani piaci gyümölcseink közül például sárgabarackkal és egressel is remek. Vagy akár keverve, az egres például kiváló málnával is. Mi több, sós-zöldséges változatokkal is lehet kísérletezni – cukkinivel, paradicsommal, parmezános masszával, de az már egy másik történet. A cseresznyéshez tényleg nem kell magozni, a provence-i bisztrókban sem teszik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.