Variációk zöldbabfőzelékre

Zöldbabfőzelék krumplival, tárkonyolajjal

Egyrészt, mint minden más zöldség és gyümölcs, a zöldbab is hetekkel korábban érkezett meg, mint máskor – a nagy meleg miatt az idén is észnél kell lenni (amúgy is): az ember kettőt pislog, és már le is ment a szezonja egy-egy terménynek. Másrészt, valaki mondja meg, hogy a sárga vajbabból készülő főzelékünket miért nevezzük zöldbabfőzeléknek, holott az a bab nem is zöld, hanem sárga. Egyáltalán, akkor miért zöldbab? Ceruzabab, vajbab, Juliska, méteres, Romano lapos zöldbab, piacainkon ilyenkor mindenesetre halmokban pompáznak a különféle változatok. A vajbab a nemzetközi gasztronómiában ritkaságszámba megy, többnyire a zöld ceruzabab, vagy a laposabb, szélesebb, ún. római fajtájú bab a gyakoribb. A francia konyhában leginkább a friss ceruzabab kap kiemelt figyelmet, hagymával, fokhagymával, szalonnával parádés köreteket készítenek vele, de a legendás nizzai salátában is előkerül. A közel-keleti, arab vagy török konyhákban sokszor fűszeres, paradicsomos ragukba főzik, gyakran báránnyal párosítva.

Érdemes minél több formában kísérletezni vele, és kipróbálni rakottan, pörköltként, sütőben sütve, fűszeres morzsával, citromos, tárkonyos fűszervajjal. A főzelék terén is kísérletezhetünk bátran – persze eleve két iskola csap össze: a piros, meleg, hagymás rántással, illetve a fehér, hideg, tejfölös habarással készülő változat. De ezeken túl is kalandozhatunk. A bodzás vajbab például szokatlan, de pazar. Különlegessége, hogy a főzelék édes-savanyú jellegét bodzaecet és bodzaszörp adja (ezért ebben az esetben fokhagyma nem is kerül bele). A lestyános, lecsós zöldbabfőzelék is szenzációs (tejfölös habarás zárja). A hideg, kapros pedig mindig villámgyorsan elfogy. Az alább ajánlott receptben vegyesen, kétféle babból és krumpliból készül, az extra rafinériát pedig két kiegészítő adja: a kovászosuborka-lé, amellyel savanyítjuk, és a házi tárkonyolaj, ettől kapja az utolsó ízlökést.