chili&vanília

Marseille, mon amour!

Gasztro

Dél-francia mártogatótrió: aioli, anchoiade, tapenade

Végy néhány újgenerációs, fiatal séfet, akik magabiztosan és büszkén építkeznek a saját kulináris örökségükre és identitásukra – keverd össze a kreativitásukat, energiájukat és mondanivalójukat az idősebb séfgeneráció hagyományőrzésével, szenvedélyével, elhivatottságával és szaktudásával – és voilà, kész is a pezsgő, izgalmas gasztrováros. Mint amilyenné manapság Marseille formálódik. Az a Marseille, amelyet sokan a gengszterek és a néobanditisme (városi banditizmus) városaként emlegettek, és amely még tíz évvel ezelőtt is leginkább a rossz közbiztonságával és halálos áldozatokkal is járó drogháborúival szerepelt a hírekben. Az a Marseille, ahol Emmanuel Macron elindította és zárta 2017-es választási kampányát, demonstrálva ezzel a multikulturális kikötőváros sokszínűsége iránti elkötelezettségét.

Marseille csupa erő, dráma, vibrálás, művészet, történelem, zene. Lüktető energiája azt ígéri: itt bármi lehetséges. Bekúszik az ember bőre alá, csak imádni vagy gyűlölni lehet, középút nincs. Olcsóbb és napfényesebb, mint Párizs, a tenger és az osztriga sós, az ég azúrkék, lakói színesek és barátságosak. Akihez ez közel áll, azt mágnesként vonzza vissza. Gasztroszcénája virágzik, az újhullámos fiatal séfek közül sokan bevándorlói örökségükhöz nyúlnak vissza – számukra a főzés emlékezés, hatalom és szólásszabadság egyben, amin keresztül kapcsolódni szeretnének egymáshoz és vendégeikhez. A tősgyökeres marseille-i séfek erre a dzsentrifikálódásra minőségi szintlépéssel és a klasszikusok iránti elkötelezettséggel válaszoltak. Mindkettő nagyon jót tett a városnak. Így van jelen egyszerre a legjobb, tradicionális bouillabaisse-t (marseille-i halleves) kínáló, sok évtizedes múltra visszatekintő Chez Michel – a francia éttermek szigorú hierarchiájának és perfekcionizmusának szentélye –, illetve az egykori, letűnt hentesüzletből kialakított La Femme du Boucher (A hentes felesége) hipszter bisztró. Az osztrigatornyokat kínáló, damasztabroszos étterem, illetve a Bejrútból áttelepült testvérpár, Rita és Richard libanoni vendéglője. Vagy éppen Alexandre Mazzia három Michelin-csillagos étterme, illetve a Le Femina Chez Kachetel, a város legjobb, algériai berber kuszkuszkifőzdéje. A francia gasztroszakma szerint Marseille az itt és most kulináris városa, simán felveszi a versenyt Lyonnal, Bordeaux-val, sőt még Párizzsal is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.