„Öröm rágondolni, milyen fejlődés előtt áll községünk. A távlati rendezési tervben 800 személyes új mozi, modern strandfürdő, emeletes szálloda, több turistaház és vendéglő létesítése szerepel. Az utóbbira minél előbb szükség lenne, mert a meglévő két vendéglő és egyetlen cukrászda bizony nem képes zavartalanul lebonyolítani tavasztól késő őszig a kirándulók ellátását” – nyilatkozta Pál Sándor nagymarosi tanácselnök 1966-ban, a Magyar Nemzet riporterének. Ha ezen távlati terveket nézzük, csak a „vendéglők létesítése” programpontot tekinthetjük kipipáltnak az elmúlt 54 évben, s legfeljebb az vigasztalhat, hogy közben nagyon akartak ide egy vízlépcsőt is, és abból sem lett semmi.
Persze az éttermek kínálata az ilyen-olyan büfékkel és étkezdékkel együtt mondható többnek a semminél, de például a Nokedli nevű helyet a 12-es út mentén, a Király utca 2. alatt még így is nehezen tudnánk besorolni. Honlapjuk nyomán sima kisvendéglőnek mondanánk, kívülről is olyan, de odabent az 1966-os önkiszolgáló éttermi hangulat keveredik a kilencvenes évek nehezen szerethető lakberendezési mesterfogásaival, miközben tombol a légkondi. Szerencsére a fagyos légkör a kommunikációra nem vonatkozik, a személyzet kedves, segítőkész. A falon függő étlapról lehet választani, és úgy tűnik, hogy minden kapható, pedig az üvegpult mögötti ételrekeszek üresen konganak. A gyümölcslevesben (880 Ft) a meggy és az eper, vagyis az érett és a befőtt gyümölcs is jelentős szerepet kap, de a lényeg az, hogy jéghideg és nincs agyoncukrozva. A sztrapacska (1480 Ft) olyan puhára van főve, hogy műfogsor nélkül is fogyasztható, ráadásul nem a juhtúró, nem a pörc, de még csak nem is tejföl adja domináns ízét, hanem a fokhagyma. A vadas zsemlegombóccal (1980 Ft) mindent tud, amitől háziasnak szokás nevezni egy ételt. A gombóc kemény, a hús puha, az öntet épp annyira édes, hogy kellemes legyen, simán eladhatnák két házzal arrébb vasárnapi ebédnek is. De a legnagyobb meglepetést a rántott sajt (1880 Ft) okozza. Ilyen nagy darab, valódi sajtból készült háromszögeket csak Csehországban és Szlovákiában adnak, és mivel nálunk e néven a panírozott gumi járja, jó tudni, hogy vannak szabályt erősítő kivételek. A túrógombóc (780 Ft) annyiban hasonlít a sztrapacskára, hogy szintén vajpuha, és ennél is egy szokatlan alkotórész – a fahéj – a legemlékezetesebb hozzávaló.
