chili&vanília

Ó, te Cocotte!

Gasztro

A jó főzéshez három tárgy elengedhetetlen: egy profi séfkés, egy jó minőségű, vastag falú serpenyő, végül egy súlyos, méretes öntöttvas lábas. Utóbbit cocotte-nak nevezi a nemzetközi gasztronómia. Bármelyik évszakban hasznát veszi az ember, télen pedig a legtöbbször elővett edény lesz. A cocotte-ban készült há­zias egytálételek bármilyen más fogásnál jobban összehozzák az asztal körül ülőket. Hogy a lábas melege, az edényben összegyűlt intenzív ízek és illatok tömény zamata vagy a főzés során kialakult karakteres ízek teszik-e, ki tudja. A szakácsra is elviselhetetlen könnyűséget testál, hiszen az előkészületeket követően néhány óráig rá sem kell pillantania az ételre. A brezírozás (braising) alapkelléke. Ez egy olyan főzési eljárás, amelynek során lefedett edényben, kevés folyadékkal, alacsony hőmérsékleten, hosszú ideig készítjük az ételt. Ossobucco, coq au vin és további klasszikusok, de bármit főzhetünk így, a főzelékektől a csülökig. A technológiának az a lényege, hogy a zárt, lefedett térben az alapanyagok a saját gőzükben párolódnak, íz és nedvesség nem távozik, mind-mind visszaáramlik magába a fogásba. Érdemes rögtön egy méretes (5-6 literes), kerek edénybe beruházni, súlyos öntöttvas legyen, fedővel együtt. (Jó alternatíva lehet bármilyen nehéz, bevonatos agyagedény is.) Egy cocotte nem olcsó mulatság, cserébe életfogytiglan kitart. Tessék felírni a karácsonyi kívánság­listákra, hátha már benne készülhet majd az újévi lencsefőzelék!

 

Vörösboros marhapofa

Hozzávalók (4 adag)

 

2 evőkanál kacsazsír

1 kg marhapofa, megtisztítva,

nagyobb darabokra vágva

só, bors

1 hagyma, finomra aprítva

2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

1 sárgarépa, 0,5 cm-es kockákra vágva

negyed darab zeller, 0,5 cm-es kockákra vágva

1 petrezselyemgyökér, 0,5 cm-es kockákra vágva

1 teáskanál paradicsompüré

3,5 dl jó minőségű száraz vörösbor

6 dl leszűrt húsleves

2 ág friss kakukkfű

1 babérlevél

1 kis darab narancshéj

 

Nagyobb darabokra vágjuk a húst, sózzuk, borsozzuk. A kacsazsírt felforrósítjuk a cocotte-ban, majd a húst minden oldalán megpirítjuk, kérgesítjük. Kivesszük egy tányérra, és lefedjük alufóliával. A megolvasztott zsíron üvegesre dinszteljük a finomra aprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret, valamint a paradicsompürét. Addig pirítjuk, amíg a zöldségek megpirulnak, enyhén karamellizálódnak. Ekkor felöntjük a vörösborral, valamint a leszűrt húslevessel. Kb. 15 percig erős lángon forraljuk, amíg kb. 2/3-ára csökken a folyadék. Ekkor beletesszük a nagyobb darabokra vágott marhapofát. Hozzáadjuk a kakukkfüvet, a babérlevelet és a narancshéjat. Rátesszük a fedőt, majd 120 fokos sütőben, kb. 3,5–4 óráig pároljuk, addig, amíg a hús annyira puha lesz, hogy szinte magától szétesik. A körete pl. krumplipüré vagy friss kenyér, tunkolni.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.