chili&vanília

Ó, te Cocotte!

Gasztro

A jó főzéshez három tárgy elengedhetetlen: egy profi séfkés, egy jó minőségű, vastag falú serpenyő, végül egy súlyos, méretes öntöttvas lábas. Utóbbit cocotte-nak nevezi a nemzetközi gasztronómia. Bármelyik évszakban hasznát veszi az ember, télen pedig a legtöbbször elővett edény lesz. A cocotte-ban készült há­zias egytálételek bármilyen más fogásnál jobban összehozzák az asztal körül ülőket. Hogy a lábas melege, az edényben összegyűlt intenzív ízek és illatok tömény zamata vagy a főzés során kialakult karakteres ízek teszik-e, ki tudja. A szakácsra is elviselhetetlen könnyűséget testál, hiszen az előkészületeket követően néhány óráig rá sem kell pillantania az ételre. A brezírozás (braising) alapkelléke. Ez egy olyan főzési eljárás, amelynek során lefedett edényben, kevés folyadékkal, alacsony hőmérsékleten, hosszú ideig készítjük az ételt. Ossobucco, coq au vin és további klasszikusok, de bármit főzhetünk így, a főzelékektől a csülökig. A technológiának az a lényege, hogy a zárt, lefedett térben az alapanyagok a saját gőzükben párolódnak, íz és nedvesség nem távozik, mind-mind visszaáramlik magába a fogásba. Érdemes rögtön egy méretes (5-6 literes), kerek edénybe beruházni, súlyos öntöttvas legyen, fedővel együtt. (Jó alternatíva lehet bármilyen nehéz, bevonatos agyagedény is.) Egy cocotte nem olcsó mulatság, cserébe életfogytiglan kitart. Tessék felírni a karácsonyi kívánság­listákra, hátha már benne készülhet majd az újévi lencsefőzelék!

 

Vörösboros marhapofa

Hozzávalók (4 adag)

 

2 evőkanál kacsazsír

1 kg marhapofa, megtisztítva,

nagyobb darabokra vágva

só, bors

1 hagyma, finomra aprítva

2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

1 sárgarépa, 0,5 cm-es kockákra vágva

negyed darab zeller, 0,5 cm-es kockákra vágva

1 petrezselyemgyökér, 0,5 cm-es kockákra vágva

1 teáskanál paradicsompüré

3,5 dl jó minőségű száraz vörösbor

6 dl leszűrt húsleves

2 ág friss kakukkfű

1 babérlevél

1 kis darab narancshéj

 

Nagyobb darabokra vágjuk a húst, sózzuk, borsozzuk. A kacsazsírt felforrósítjuk a cocotte-ban, majd a húst minden oldalán megpirítjuk, kérgesítjük. Kivesszük egy tányérra, és lefedjük alufóliával. A megolvasztott zsíron üvegesre dinszteljük a finomra aprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret, valamint a paradicsompürét. Addig pirítjuk, amíg a zöldségek megpirulnak, enyhén karamellizálódnak. Ekkor felöntjük a vörösborral, valamint a leszűrt húslevessel. Kb. 15 percig erős lángon forraljuk, amíg kb. 2/3-ára csökken a folyadék. Ekkor beletesszük a nagyobb darabokra vágott marhapofát. Hozzáadjuk a kakukkfüvet, a babérlevelet és a narancshéjat. Rátesszük a fedőt, majd 120 fokos sütőben, kb. 3,5–4 óráig pároljuk, addig, amíg a hús annyira puha lesz, hogy szinte magától szétesik. A körete pl. krumplipüré vagy friss kenyér, tunkolni.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.