chili&vanília

Őrület, macaronőrület

Gasztro

Egy-két éve itthon is kitört a macaronmánia. Igazán kiteljesedni csak azért nem tudott, mert a mai napig igen kevés hely akad, ahol tökélyre tudták volna fejleszteni - mivel előállításához komoly szakértelem és tapasztalat szükségeltetik -, márpedig ebből a középszerű nem meggyőző. A macaron Franciaországban népszerű, különleges desszert, első ránézésre leginkább habcsókra hasonlít. A többség gondolkozás és kóstolás nélkül rá is vágja, hogy nem szereti. Akinek azonban már volt szerencséje az igazi változathoz (leginkább Párizsban, ahol óriási kultusznak örvend), megérti, hogy miért a nagy nemzetközi őrület.

Olasz származású, a történetét vitatják a különböző források, de általában megegyeznek abban, hogy Velence környékén kezdték el készíteni a 14-15. században. Akkor maccarone néven még nem ezt a desszertet értették, hanem bármilyen apró édességet, amely tojásfehérjéből és darált mandulából vagy más olajos magból készült. Később kikerült Olaszországból (elsősorban az olasz zsidókon, illetve a karmelita nővéreken keresztül), és nemzetközi karrierbe kezdett, amely leginkább a francia cukrászdákban teljesedett ki. Finom mandulalisztből, porcukorból és tojásfehérjéből készül a két kis korong, amelyeket csokoládé- vagy más ízesítésű krémmel tapasztanak össze. A jó macaron könnyű, légies, a külső kérge finoman roppan, de éppen csak annyira, hogy rövid hatásszünet után az ember azonnal a tömör közepénél találja magát. A töltelék nagyon fontos szerephez jut, mivel az biztosítja a macaron jellegzetes ízét, és azt, hogy ne édes, ízetlen massza legyen. Házilag borzasztó nehéz kivitelezni - nem lehetetlen, de sok kitartás és precizitás az ára.

Senkivel szemben nem kívánom elkövetni azt a tisztességtelenséget, hogy ezer karakterben macaronreceptet írok. A sikernek esélye sem lenne. Inkább vegyék meg a profiktól (például a Zazzi cukrászdában, a Villa Bagatelle-ben, a Gerbeaud-ban, a Le Meridienben, vagy a váci Desszertszalonban - a képen Zazzi-macaronok). Az alábbi töltelék viszont nagyon finom, és bármelyik karácsonyi süteményben vagy kekszben megállja a helyét. Kellemes ünnepeket, viszlát jövőre!

 

Vaníliás citromkrém

Hozzávalók:

3 citrom leve

10 dkg cukor2 tojássárgája1 egész tojás

fél vaníliarúd kikapart magvai6 dkg hideg vaj felkockázva

Lábasban összekeverjük a citromlevet és a cukrot. Hozzáadjuk a tojássárgákat, az egész tojásokat és a vaníliát, simára keverjük. Állandó keverés mellett takarékon addig főzzük, amíg kissé elkezd sűrűsödni (nem szabad forrnia). Ekkor fokozatosan hozzáadjuk a vajat, és addig keverjük, amíg sűrű, fényes krémmé válik. Teljesen lehűtjük. (Hűtőben kb. egy hétig áll el, és a fagyasztást is jól bírja.)

 

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.