chili&vanília

Őrület, macaronőrület

Gasztro

Egy-két éve itthon is kitört a macaronmánia. Igazán kiteljesedni csak azért nem tudott, mert a mai napig igen kevés hely akad, ahol tökélyre tudták volna fejleszteni - mivel előállításához komoly szakértelem és tapasztalat szükségeltetik -, márpedig ebből a középszerű nem meggyőző. A macaron Franciaországban népszerű, különleges desszert, első ránézésre leginkább habcsókra hasonlít. A többség gondolkozás és kóstolás nélkül rá is vágja, hogy nem szereti. Akinek azonban már volt szerencséje az igazi változathoz (leginkább Párizsban, ahol óriási kultusznak örvend), megérti, hogy miért a nagy nemzetközi őrület.

Olasz származású, a történetét vitatják a különböző források, de általában megegyeznek abban, hogy Velence környékén kezdték el készíteni a 14-15. században. Akkor maccarone néven még nem ezt a desszertet értették, hanem bármilyen apró édességet, amely tojásfehérjéből és darált mandulából vagy más olajos magból készült. Később kikerült Olaszországból (elsősorban az olasz zsidókon, illetve a karmelita nővéreken keresztül), és nemzetközi karrierbe kezdett, amely leginkább a francia cukrászdákban teljesedett ki. Finom mandulalisztből, porcukorból és tojásfehérjéből készül a két kis korong, amelyeket csokoládé- vagy más ízesítésű krémmel tapasztanak össze. A jó macaron könnyű, légies, a külső kérge finoman roppan, de éppen csak annyira, hogy rövid hatásszünet után az ember azonnal a tömör közepénél találja magát. A töltelék nagyon fontos szerephez jut, mivel az biztosítja a macaron jellegzetes ízét, és azt, hogy ne édes, ízetlen massza legyen. Házilag borzasztó nehéz kivitelezni - nem lehetetlen, de sok kitartás és precizitás az ára.

Senkivel szemben nem kívánom elkövetni azt a tisztességtelenséget, hogy ezer karakterben macaronreceptet írok. A sikernek esélye sem lenne. Inkább vegyék meg a profiktól (például a Zazzi cukrászdában, a Villa Bagatelle-ben, a Gerbeaud-ban, a Le Meridienben, vagy a váci Desszertszalonban - a képen Zazzi-macaronok). Az alábbi töltelék viszont nagyon finom, és bármelyik karácsonyi süteményben vagy kekszben megállja a helyét. Kellemes ünnepeket, viszlát jövőre!

 

Vaníliás citromkrém

Hozzávalók:

3 citrom leve

10 dkg cukor2 tojássárgája1 egész tojás

fél vaníliarúd kikapart magvai6 dkg hideg vaj felkockázva

Lábasban összekeverjük a citromlevet és a cukrot. Hozzáadjuk a tojássárgákat, az egész tojásokat és a vaníliát, simára keverjük. Állandó keverés mellett takarékon addig főzzük, amíg kissé elkezd sűrűsödni (nem szabad forrnia). Ekkor fokozatosan hozzáadjuk a vajat, és addig keverjük, amíg sűrű, fényes krémmé válik. Teljesen lehűtjük. (Hűtőben kb. egy hétig áll el, és a fagyasztást is jól bírja.)

 

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.