chili&vanília

Őrület, macaronőrület

Gasztro

Egy-két éve itthon is kitört a macaronmánia. Igazán kiteljesedni csak azért nem tudott, mert a mai napig igen kevés hely akad, ahol tökélyre tudták volna fejleszteni - mivel előállításához komoly szakértelem és tapasztalat szükségeltetik -, márpedig ebből a középszerű nem meggyőző. A macaron Franciaországban népszerű, különleges desszert, első ránézésre leginkább habcsókra hasonlít. A többség gondolkozás és kóstolás nélkül rá is vágja, hogy nem szereti. Akinek azonban már volt szerencséje az igazi változathoz (leginkább Párizsban, ahol óriási kultusznak örvend), megérti, hogy miért a nagy nemzetközi őrület.

Olasz származású, a történetét vitatják a különböző források, de általában megegyeznek abban, hogy Velence környékén kezdték el készíteni a 14-15. században. Akkor maccarone néven még nem ezt a desszertet értették, hanem bármilyen apró édességet, amely tojásfehérjéből és darált mandulából vagy más olajos magból készült. Később kikerült Olaszországból (elsősorban az olasz zsidókon, illetve a karmelita nővéreken keresztül), és nemzetközi karrierbe kezdett, amely leginkább a francia cukrászdákban teljesedett ki. Finom mandulalisztből, porcukorból és tojásfehérjéből készül a két kis korong, amelyeket csokoládé- vagy más ízesítésű krémmel tapasztanak össze. A jó macaron könnyű, légies, a külső kérge finoman roppan, de éppen csak annyira, hogy rövid hatásszünet után az ember azonnal a tömör közepénél találja magát. A töltelék nagyon fontos szerephez jut, mivel az biztosítja a macaron jellegzetes ízét, és azt, hogy ne édes, ízetlen massza legyen. Házilag borzasztó nehéz kivitelezni - nem lehetetlen, de sok kitartás és precizitás az ára.

Senkivel szemben nem kívánom elkövetni azt a tisztességtelenséget, hogy ezer karakterben macaronreceptet írok. A sikernek esélye sem lenne. Inkább vegyék meg a profiktól (például a Zazzi cukrászdában, a Villa Bagatelle-ben, a Gerbeaud-ban, a Le Meridienben, vagy a váci Desszertszalonban - a képen Zazzi-macaronok). Az alábbi töltelék viszont nagyon finom, és bármelyik karácsonyi süteményben vagy kekszben megállja a helyét. Kellemes ünnepeket, viszlát jövőre!

 

Vaníliás citromkrém

Hozzávalók:

3 citrom leve

10 dkg cukor2 tojássárgája1 egész tojás

fél vaníliarúd kikapart magvai6 dkg hideg vaj felkockázva

Lábasban összekeverjük a citromlevet és a cukrot. Hozzáadjuk a tojássárgákat, az egész tojásokat és a vaníliát, simára keverjük. Állandó keverés mellett takarékon addig főzzük, amíg kissé elkezd sűrűsödni (nem szabad forrnia). Ekkor fokozatosan hozzáadjuk a vajat, és addig keverjük, amíg sűrű, fényes krémmé válik. Teljesen lehűtjük. (Hűtőben kb. egy hétig áll el, és a fagyasztást is jól bírja.)

 

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.