étel, hordó

Pasarét Bisztró

  • ételhordó
  • 2019. február 24.

Gasztro

„A fiatal építészmérnök terve egyáltalán nem mondható szovjet stílusúnak. Délolasz, kora román hangulat árad belőle, csak a rosszakarat nevezheti hipermodernnek” – írta 1933 őszén Az Est, miután már évek óta húzódott a Pasaréti térre tervezett templom ügye. Rimanóczy Gyula tervével azonban nem a megrendelő ferencesek voltak elégedetlenek – nekik nagyon is tetszett –, a Városépítési Bizottság emberei nevezték hipermodernnek meg szovjet típusúnak, s próbálták megakadályozni az építkezést. A cikk megjelenése után egy évvel mégis megépült az új templom. Sikerét mutatja, hogy a BSZKRT hamarosan azzal bízta meg Rimanóczyt, hogy a szomszéd telekre buszvégállomást tervezzen hasonló stílusban. Az 5-ös végállomását 1937-ben adták át, teljesen olyan, mintha a templom része lenne.

Sem az 1949-ben színre lépő Fővárosi Autóbuszüzem, sem az 1968-ban megalakuló BKV nem érezte magáénak az egykori szépségdíjas építményt, amelyben nemcsak gyógyszertár működött, de vendéglátó egység is: a helyet a hetvenes években Végállomásnak hívták, a rendszerváltás után Origónak, egy ideig Matteo néven is futott, aztán me­gint Origó lett, és nagyon drága. A mostani Pasaréti bisztró sem olcsó, de egyértelmű, hogy nem is az 5-ös busz utazóközönségére számítanak. Ennek ellenére majdnem telt ház van kedd délután, jellemző, hogy a túlságosan udvarias pincér egy foglalt asztalt tud csak felajánlani. Étlap nincs, a falitábláról lehet választani, aki nem lát el odáig, annak az asztalához visznek egy kisebbet.

Noha a borscs legjellegzetesebb alapanyaga a cékla, a receptkönyvek még számtalan hozzávalót említenek. Azokhoz mérten az itteni kiadást (1950 Ft) inkább céklalevesnek mondanánk, és annak tökéletes. Viszont teljesen felesleges benne a hús, szinte „leesik” róla, úgy érezzük, hogy rég kész volt a leves, amikor beletették. A mangalicanyelv-navarinban (3850 Ft) a mangalica a legjobb pástétomokat idézi, sőt a marhanyelvvel vetekszik, répás-krumplis körete pedig tovább növeli az „élvezeti értékét”. Kár, hogy a szósz vörösboros bukéja egy leheletnyivel több a kelleténél. Az epres pavlova legfeljebb az árában meglepetés: kicsit soknak tűnik az 1850 Ft egy habcsókért, még úgy is, ha kellemesen gyümölcsös.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.