étel, hordó

Pasarét Bisztró

  • ételhordó
  • 2019. február 24.

Gasztro

„A fiatal építészmérnök terve egyáltalán nem mondható szovjet stílusúnak. Délolasz, kora román hangulat árad belőle, csak a rosszakarat nevezheti hipermodernnek” – írta 1933 őszén Az Est, miután már évek óta húzódott a Pasaréti térre tervezett templom ügye. Rimanóczy Gyula tervével azonban nem a megrendelő ferencesek voltak elégedetlenek – nekik nagyon is tetszett –, a Városépítési Bizottság emberei nevezték hipermodernnek meg szovjet típusúnak, s próbálták megakadályozni az építkezést. A cikk megjelenése után egy évvel mégis megépült az új templom. Sikerét mutatja, hogy a BSZKRT hamarosan azzal bízta meg Rimanóczyt, hogy a szomszéd telekre buszvégállomást tervezzen hasonló stílusban. Az 5-ös végállomását 1937-ben adták át, teljesen olyan, mintha a templom része lenne.

Sem az 1949-ben színre lépő Fővárosi Autóbuszüzem, sem az 1968-ban megalakuló BKV nem érezte magáénak az egykori szépségdíjas építményt, amelyben nemcsak gyógyszertár működött, de vendéglátó egység is: a helyet a hetvenes években Végállomásnak hívták, a rendszerváltás után Origónak, egy ideig Matteo néven is futott, aztán me­gint Origó lett, és nagyon drága. A mostani Pasaréti bisztró sem olcsó, de egyértelmű, hogy nem is az 5-ös busz utazóközönségére számítanak. Ennek ellenére majdnem telt ház van kedd délután, jellemző, hogy a túlságosan udvarias pincér egy foglalt asztalt tud csak felajánlani. Étlap nincs, a falitábláról lehet választani, aki nem lát el odáig, annak az asztalához visznek egy kisebbet.

Noha a borscs legjellegzetesebb alapanyaga a cékla, a receptkönyvek még számtalan hozzávalót említenek. Azokhoz mérten az itteni kiadást (1950 Ft) inkább céklalevesnek mondanánk, és annak tökéletes. Viszont teljesen felesleges benne a hús, szinte „leesik” róla, úgy érezzük, hogy rég kész volt a leves, amikor beletették. A mangalicanyelv-navarinban (3850 Ft) a mangalica a legjobb pástétomokat idézi, sőt a marhanyelvvel vetekszik, répás-krumplis körete pedig tovább növeli az „élvezeti értékét”. Kár, hogy a szósz vörösboros bukéja egy leheletnyivel több a kelleténél. Az epres pavlova legfeljebb az árában meglepetés: kicsit soknak tűnik az 1850 Ft egy habcsókért, még úgy is, ha kellemesen gyümölcsös.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.