étel, hordó

Piroska

  • ételhordó
  • 2019. január 20.

Gasztro

Az ingatlanügynökök a Városligettel reklámozzák a Damjanich utcát, bár ezzel az erővel a Keleti pályaudvart is mondhatnák. Noha világosban valóban rálátni innen a Dózsa György úti apokalipszisre, hunyorogva még a Liget megmaradt fái is láthatók, ám ha leszáll az est, nem lehet kétségünk afelől, hogy a Csikágóban járunk. Bérkaszárnyák és valaha (mikor is?) jobb napokat látott üzlethelyiségek sorakoznak, legfeljebb az autókból és a portálok cégtábláiból következtethetünk arra, hogy elmúltak az 1960-as évek. De a 40. számú ház alatt található Piroska étterembe lépve azonnal fejbe csap az időgépes mámor. A bejárathoz egy igazi Pannonia motort állítottak, odabent is számos régiség-díszlet látható, a legnagyobb húzás mégis az, hogy az étlap végén az 1966-os választékot is olvashatjuk: a csontleves 2 forint 10 fillérbe, a szalontüdő zsemlegombóccal 8,30-ba, a rántott sértésborda 14,40-be került. Ennél is meglepőbb, hogy az előételek között csak két fogás árválkodik: a gomba tojással (12,30 Ft) és a sült szalonna tojással (6,70 Ft), úgy tűnik, akkoriban a gomba számított luxusnak.

A mostani választék tételesen eltérő, de „filozó­fiája” ugyanaz: magyaros ízek minden mennyiségben. A húsleves májgombóccal (850 Ft) kitűnő, a májgombóc megfelelő állagú, és remekül fűszerezett. A harcsahalászlé (1550 Ft) sem okoz csalódást, bármelyik csárda bevállalhatná, mert nem csak a bográcsos kiszerelés idéz fel szegedi és bajai emlékeket. Az „Antal Imre kedvenceként” hirdetett marhapörköltet (1450 Ft) is rendesen elkészítették, de mégiscsak egy kutya közönséges marhapörkölt galuskával, aminek maximum az az érdekessége, hogy kislábasban hozzák. Jól sikerült a harcsa Orly-módra (2150 Ft) és a maga módján a csirke bécsi is (1850 Ft); a megfelelő alapanyagok mellett dicséret illeti a szakácsot, hogy a két különböző bundát tisztességesen elkészítette.

Az est fénypontja azonban a Gundel-palacsinta (1150 Ft), mert amint azt képünkön is láthatják, lángokba borítva érkezik. Valaha mindennapos volt ez a manőver a pesti éttermekben, de az elmúlt húsz évben mintha megfeledkeztek volna róla. Kár, mivel ez a kis odaégés egzotikus mellékízt kölcsönöz a csokoládéöntetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.