chili&vanília

Töltött zöldek

Gasztro

Töltött zöld paradicsom és paprika (yesil domates dolmasi)

Talán még éppen el lehet csípni néhány utolsó, zöld, éretlen paradicsomot, amelyek vég­érvényesen kicsekkoltak a szezonból, és már egészen biztosan nem fognak beérni. Ha viszont már lemaradtunk róluk, akkor az alábbi receptet zöld színű kaliforniai paprikával is nyugodtan elkészíthetjük. (Valójában pirossal is. De azért a zöld paradicsommal a legkülönlegesebb, őrizzük meg hát az ötletet a jövő évre.) A zöld, éretlen paradicsomot nem használjuk gyakran, pedig citrusos-gyümölcsös ízével számos formában kiváló. Készíthetünk belőle frissítő paradicsomlevest, savanyúságot, pikáns lekvárt (Christine Ferber francia dzsemguru fahéjjal, Segal Viktor séf csillagánizzsal fűszerezi), esetleg sültek mellé kínálható, üdítő, csípős salsát (hasonlóan a mexikói tomatillóhoz, amely egyébként nem azonos a zöld paradicsommal). Fontos, hogy a zöld paradicsom kemény, éretlen és valóban egyenletesen élénkzöld legyen. Piacokon néha felbukkan, aki pedig olyan szerencsés, hogy sajátja van, annak nem probléma valamelyest korábban leszüretelni. Egy kiló zöldparadicsomból készülhet például kiváló chutney, ha sűrűre főzzük cukorral, citromlével, fűszerekkel (fahéj, csillagánizs), vagy remek kovászolt savanyúság: a paradicsomokat keresztben be­metsz­szük, a zsebbe chilikarikát és lestyánt teszünk, leöntjük sós felöntőlével (ugyanolyannal, mint egy kovászos uborkát), majd 4–5 nap alatt kovászoljuk. Az alábbi, töltött zöld paradicsom leírása A török konyha időtlen receptjei című nagyszerű kötetből érkezett, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom területén vándorolt dolmák (töltött zöldségek) és sarmák (feltekert zöldségek) kultúrtörténetébe bepillantást adó Töltött és betekert zöldségek fejezetben kapott helyet. Ez egy hideg, húsmentes előétel, ajánlott joghurtot kínálni mellé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.