étel, hordó

Városliget Café

  • ételhordó
  • 2014. május 3.

Gasztro

"Kedves Vendégeink! Sajnálattal közöljük, hogy a decemberi hosszan tartó szokatlan meleg miatt a mai napon délután nem nyitunk ki. Az említett ok miatt 2013. december 31-én és 2014. január 1-jén is ZÁRVA tartunk. A jégpálya egyelőre alkalmatlan a sportolásra."

A forró télnek - és még ki tudja, minek - köszönhető év végi blamázs óta nem jártunk a Műjégpálya környékén, pedig olvastuk, hogy később minden jóra fordult, a korcsolyaélező is visszatért a köszörűsátképzésről. Most viszont inkább csónakba szállnánk, ám sötétedés után ugyan hova is hajóznánk (bezzeg a jégpálya ekkor pörög csak igazán)? A Lechner Ödön tervezte épületben ennek ellenére is akad látnivaló. Teljes gőzzel üzemel a Városliget café, ami - legalábbis nekünk - vadonatúj vállalkozásnak tűnik. A kiváló adottságokkal (kilátás a kivilágított Vajdahunyadvárra) rendelkező hely "Budapest romantikáját" ígéri, és valóban, már a látvány megér egy beülést. Ráadásul a romantika nem áll meg a panorámánál, s a Városliget café gazdái ezt a legveszélyesebb vendéglátóshúzással, a krúdyzással tetézik. Tonettszékek, hatalmas, századfordulós fotók a plafonon (!), az egyik felszolgáló Vendelin feliratú kitűzőt visel, az étlap tipográfusa a Friss Újságnál is dolgozhatott volna, 1905-ben...

Mégsem érezzük magunkat zavarban, noha minden azt súgja, hogy ez itt a mesterkéltség csimborasszója, a gyakorlat mást mutat. Udvarias, de cseppet sem erőltetett kiszolgálás, kedvező árfekvés, a többi meg úgyis csak kulissza. A sütőtökkrémlevesre (850 Ft) sem lehet rossz szavunk, mandulás derelyével dobták fel, őrült ötletnek tűnik, de jól működik, és ez a fontos. A spenótos, lazacos szélesmetélt (1900 Ft) a tészta miatt elveszíti olaszos jellegét, pont ettől jó; pennével vagy spagettivel unalmas lenne, mint egy szendvicsező a belvárosban, ám mindez csak bevezetés.

A Városliget café nagy dobása ugyanis a tányérhús (2990 Ft), aminek fogyasztása közben az ilyesmire fogékonyak csakugyan a Szindbád c. film nagyjelenetébe képzelhetik magukat - de legyen ez az ő bajuk. Mi csak a tényeket rögzítenénk: (szürke)marhahúslevessel van dolgunk, egyúttal a 3 in 1 felénk ritka madárnak számító esetével is. Előbb a répával, hagymával, zellerrel megbolondított levest fogyasztjuk el, majd a hozzáadott velős csont tartalmát pirítóssal, végül a húst (nyelvet, oldalast vagy fartőt - lehet választani, mi a nyelvnél maradunk) olyan mellékesekkel, mint az almás torma, a meggyszósz vagy a pirított krumpli. Azt mondják, hogy hetven-száz évvel ezelőtt mindennapos dolognak számított az ilyesmi, de ki emlékszik erre? Az viszont biztos, hogy megnyaljuk utána mind a tíz ujjunkat, így ha nagyon muszáj, akár azt is játszhatjuk, hogy még mindig 1905-öt ír a naptár.

Madártejjel (800 Ft) dicsérjük a napot meg a szerencsénket, hogy egy reménytelennek látszó helyszínen szereztek nekünk kellemes meglepetést.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.