Világutazó lencseleves

Téli, gazdag lencseleves édesburgonyával, pirított tésztával

Ezzel a sűrű, sokzöldséges, kiadós lencselevessel rengeteg irányba el­kalandozhatunk a téli hétköznapokban is. Egy tartalmas, gazdag leves mindent megold, legyen szó gyors hétköznapi vacsoráról, vagy egy ráérősebb családi ebédről. Egyáltalán nem szentségtörés konzerv lencsét használni, kiváló kamrakincs, ritka a natúr főttlencse-maradék. Az alábbi alapreceptből még bármi lehet, diktálják az irányt az otthon megtalálható alapanyagok, fűszerek választéka, az előtte, utána készülő ételek világa – vagy éppen a hangulatunk. Csípős, fűszeres, átmelegítő indiai ízekre vágyunk? A pirospaprika mellett használjunk kurkumát, római köményt, curryport az alaphoz, vagy főzzük egy kicsit rövidebb lével, mellé olajon pirítsunk egész fűszereket (római köményt, mustármagot, koriandert, csilipelyhet), és forrón, sercegve öntsük a sűrű egytálétel tetejére – már kész is a tadka dal. Vagy indítsunk curryporral, és kockázzunk a levesbe egy meghámozott almát is, végül kerekítsük joghurttal vagy kókusztejjel. El is készült a mulligatawny, a brit-indiai konyha kedvelt fogása. Marokkóba ruccannánk? Tegyünk bele paradicsomlevet is, sok római köményt, a végén a lencse mellé egy konzerv csicseriborsót is, majd csurgassunk bele egy tojást és jó sok citromlevet – egyfajta harira levest kapunk. De maradhatunk Európában is, indíthatjuk füstölt császárszalonnával, és főzhetünk bele virslit (a jó, sűrű német Linseneintopf kedvelőinek ajánlott). Vagy fordulhatunk az imádott olasz konyha felé is: tegyünk a tetejére sok reszelt parmezánt, esetleg egy kanál pesztót (= minestrone), vagy főzzünk bele aprótésztát, és locsoljuk meg gazdagon jófajta olívaolajjal (pasta e lenticchie). A tészta opcionális, de brit tudósok kimutatták, hogy tésztával még a zöldségellenzőknek is eladható egy gyanúsan sok zöldséget tartalmazó, tápláló leves. A narancshéj viszont semmiképpen ne maradjon ki, az a lelke a lének!