chili&vanília

Zöld, finom, főzelék

Gasztro

Hol vannak már a csirizes, túlfőzött, monoton, rossz­ emlékű menzafőzelékek! A főzelékek új generációjával új szellemiség jelent meg: nem az a legfontosabb szempont, hogy minél laktatóbbak és gazdaságosabbak legyenek, hanem hogy az évszakkal haladva a zöldségekből a legjobbat hozzuk ki. Ezzel pedig megdicsőüljön az egyébként húsközpontú magyar konyha leggyakoribb, leghétköznapibb, mégis mostohaként kezelt fogása! Az új generációs főzelékekben az a legjobb, hogy tele vannak zöldséggel, ízzel és izgalommal. Arról nem is beszélve, hogy sokkal egészségesebbek, hiszen eleve sokkal több zöldséggel készülnek, és teljesen elmarad belőlük a lisztes rántás (ami nem mumus, de a főzelékekből nyugodtan elhagyható). Legfontosabb ismérvük, hogy alternatív sűrítési eljárással készülnek: önmagukkal, tehát a megfőzött zöldség egy részének pürésítésével, esetleg kevés étkezési keményítővel krémesítve. A mostanában egyre népszerűbb, mindenmentes vagy vegán étrendre is szépen alakíthatók, így minden generációt és közönséget meg tudnak szólítani. A kulináris kreativitásnak is bőven adnak teret (nem véletlenül mozgatják meg a séfjeink fantáziáját is), hiszen egzotikus és friss fűszerekkel könnyedén megelőzhető az ellaposodásuk. Az új sárgarépa-főzeléknek jól áll a narancs, a csili és a kapor, a paradicsomos krumplinak és káposztának a curry vagy a menta, a zöldborsónak és a spenótnak a kókusztej és a koriander, a karalábénak a tripla mennyiségű petrezselyem (és a bárányfasírt), a finomfőzeléknek pedig a gyömbér vagy éppenséggel a medvehagyma. Vagy a rengeteg zöld, mint ebben a receptben.

 

Csupazöld finomfőzelék

Hozzávalók (4 adag)

 

3 dkg vaj (vagy olívaolaj)

1 csokor újhagyma, vékonyra szeletelve

4 közepes karalábé, meghámozva, felkockázva

2 cukkini, felkockázva

só, bors

45 dkg zöldborsó (fagyasztott)

20 dkg friss spenót, megmosva, megpucolva

6 dl alaplé vagy víz

2 dl tejszín

2 evőkanál étkezési keményítő

1 gerezd fokhagyma

2 csokor petrezselyem, finomra aprítva

2 csokor kapor, finomra aprítva

szezonjában: friss medvehagyma, finomra

aprítva

Tálaláshoz: olívaolaj

 

Egy nagy lábasban felolvasztjuk a vajat, és üvegesre dinszteljük a felkarikázott újhagymát. Hozzáadjuk a felkockázott karalábét, átforgatjuk, sózzuk, borsozzuk, felöntjük az alaplével (vagy vízzel), és fedő alatt, kb. tíz percig majdnem készre főzzük. Ekkor hozzáadjuk a felkockázott cukkinit, a zöldborsót, valamint az alaposan megmosott, megpucolt, feldarabolt spenótleveleket, ezekkel további öt percig főzzük, addig, hogy a cukkini maradjon kissé ress, a borsó pedig zsenge. Hozzáadjuk a tejszínt. Két evőkanál étkezési keményítőt csomómentesre keverünk kevés hideg vízzel, majd besűrítjük vele a főzeléket (ilyenkor már nem szabad forralni, különben nem sűrűsödik). Frissen reszelünk hozzá egy kis gerezd fokhagymát, végül belekeverjük a finomra aprított petrezselymet, kaprot, és ha használunk, medvehagymát. Tálaláskor jófajta olívaolajjal csepegtetjük meg a tetejét.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.