61 milliárd forint osztalékot fizet az OTP

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. április 12.

Gazdaság

A bank közgyűlésén döntöttek arról is, hogy a jövőben szétválasztható lesz az elnöki és a vezérigazgatói pozíció.

Az OTP Bank a tavalyi nyereségből 61,32 milliárd forintot fizet ki osztalékként - erről döntöttek a részvényesek a hitelintézet pénteki közgyűlésén.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: az OTP történetének eddigi legjobb eredményét érte el 2018-ban, a csoportszintű nyereség tavaly mintegy 1 milliárd euró volt.  Az OTP Bankcsoport tavalyi konszolidált, adózás utáni eredménye 318,322 milliárd forint lett, szemben az előző évi 281,339 milliárd forinttal.

Annak ellenére lett jelentős a bank eredménye, hogy a magyar és szlovák bankadó igen magas volt (összesen 15,3 milliárd forintot fizetett az OTP ezen a címen), ráadásul tranzakciós illetéket is fizetett a pénzintézet, 18,57 milliárd forintot. Az OTP vezetése korábban abban reménykedett, hogy ennek csökken a mértéke, mivel rendkívül igazságtalannak tartják.

Az OTP közgyűlésén a részvényesek módosították az alapszabályt és arról döntöttek, hogy a jövőben - elvi lehetőségként - szétválasztható lesz a hitelintézetnél a bank elnöki és vezérigazgatói posztja.

Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a szavazás előtt elmondta: rövid távon egyik tisztségtől sem kíván megválni, a döntés elvi lehetőségét azzal magyarázta, hogy nemzetközi szinten megsokasodtak a megbízásai, feladatai, ráadásul az év végéig már több mint 10 országban tevékenykedik majd az OTP Bankcsoport.

Csányi Sándor kiemelte: az igazgatóság döntött arról is, újra lesz alelnöke a banknak, az igazgatóság erre a tisztségre Erdei Tamást, az MKB Bank és a Magyar Bankszövetség egykori elnökét választotta meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?