A cukorpiactól Bruce Willisig és még tovább - a Hell Energy és a Barabás család

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. október 15.

Gazdaság

Magyarország egyik leggazdagabb családja a miskolci Barabás família. Energiaitaluk valóságos piaci siker, s egy ideje más üzletekben is teret hódítanak – miközben e nehéz időkben is bőven részesülnek állami támogatásban. Kik ők, honnan jöttek és hova tartanak?

A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában részletesen foglalkozunk a Hell energiaital révén ismertté vált Barabás családdal és vállalkozásaikkal.

A Barabás szülők mint cégtulajdonosok már 2013-ban felkerültek a Napi Gazdaság Top 100-as listájára, az akkor 6,9 milliárdosra becsült vagyonuk a 86. helyre volt elég. A Forbes az idén már 48,5 milliárd forintra becsülte id. Barabás Ernő vagyonát, amivel a 26. leggazdagabb magyarnak bizonyult. A család 15 év alatt szinte a semmiből világmárkát épített fel a Borsod megyei Szikszón: a Hell energiaitalokat jelenleg több mint 50 országban forgalmazzák, reklámarcuk pedig Bruce Willis hollywoodi akciósztár. A Hell Energy Kft. tulajdonosai ma már az alapító két fia, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt. A családról nagyon kevés a nyilvánosan elérhető információ, pedig jelentős gazdasági erőt képvisel, és az egyik legnagyobb munkaadó a megyében. Emellett súlyos állami támogatást is kaptak a Barabás-cégek az elmúlt években: számításaink szerint 2008 óta akár a 46,2 milliárd forintot is elérheti az az összeg, ami vissza nem térítendő állami és uniós támogatásként, illetve támogatott hitel formájában került a Barabásékhoz köthető cégekhez. Mindezek miatt úgy véljük, a Barabás család portréja közérdeklődésre tart számot. Cikkünk elkészítéséhez többtucatnyi embert kerestünk meg, ám a legtöbben elutasították, hogy nyilatkozzanak. Az a mintegy tucatnyi ember, aki mégis leült velünk beszélgetni, csak azzal a feltétellel vállalta a nyilatkozatot, hogy nem írjuk le a nevüket. Megkeresésünket a Hell Energy is elutasította.

Sőt – a Barabás család egyes tagjai bíróságon kezdeményezték cikkünk közlésének megakadályozását. Az, hogy mire hivatkoztak és hogy hogyan döntött a Fővárosi Törvényszék, megtudható nyomtatott lapszámunkból!

Addig is néhány részlet a cikkből!

(...)

A Hell jogelődjét 2004-ben alapították, az első tulajdonosok vélhetően Barabásék rokonai voltak, ők maguk egy évvel később szálltak be a cégbe. Az eleinte cukorkereskedéssel foglalkozó társaság 2006-ban kezdett bele a nagy sikert hozó energiaital-gyártásba (a cég a Hell nevet csak három évvel később vette fel). (...) Amint megtehették, bekerültek a nagy multik polcaira, és elkezdtek lassan árat emelni. A Hell 2010-ben 16 százalékos részesedéssel piacvezető lett Magyarországon, tavaly pedig már az energiaital-piac 54 százaléka a kezükben volt. „Korábban példa nélküli volt, hogy valahol ne a Red Bull legyen az első, de akkor a Hell megelőzte őket. Kivételes, amit elértek” – fogalmazott egy forrásunk. Innentől pedig nem volt megállás. Míg 2006-ban 800 milliós bevételre 31 milliós nyereség jutott, addig 2010-ben 3 milliárdos forgalom mellett 70 millió volt a nyereség, ami már akkor is kiemelkedőnek számított a szegmensben.

(...)

A Hell jövedelmezőségét nem csak az segíti, hogy maguk gyártják az italokat, a dobozokat és palackokat, végzik a töltést és raktározást. Van saját italautomatás cégük (Hell Automata) és saját flottakezelő cégük (Avalon Fleet), amely már autókölcsönzéssel is foglalkozik. Ezen túl szintén a Hell-tulajdonosokhoz köthető a BHS Trans nevű logisztikai cég. A BHS-t még 2011-ben alapították Barabásék több más helles menedzserrel közösen. Barabásék 2014-ben szálltak ki a cégből, azóta az egyetlen tulajdonos Herbszt Gábor. Herbszt a cég egyik alapítója, és máig ő az egyik vezetője a második legfontosabb Barabás-cégnek, az Üvegszikla Kft.-nek.

(...)

A kisebb események támogatása után az első nagy dobásuk az volt, amikor 2009-ben – első magyar vállalatként – szponzorációs szerződést kötöttek a Williams Forma–1-es csapattal. Az energiaitalos cég ördögfejes logója két évig volt látható az autók oldalsó szárnyán, erre információink szerint néhány százmillió forintot költött a Hell. A következő nagy marketingfogás még nagyobbat szólt: 2018-ban kétéves szerződést kötöttek Bruce Willisszel, aki plakátokon és videós reklámokon is népszerűsítette a Hellt világszerte.

(...)

Barabásék építettek amúgy már lakóparkot is Miskolcon (Aulich Prestige), 2012-ben ők szervezték az ország legnagyobb sörfesztiválját Hajdú Péterrel közösen (Barabásék máig jóban vannak az ismert tévéssel, amit az is mutat, hogy Hajdú New Yorkban werkfilmet forgatott a Bruce Willis-es reklám készítéséről), és már saját fitnesztermük is van Miskolcon (M1 Fitness).

(...)

Amikor forrásainkkal Barabásékról beszélgettünk, rendre előjött a Peka Bau Kft. neve. Az építőipari vállalkozás több szálon is köthető Barabásékhoz, és Miskolc előző, fideszes városvezetésénél is jól feküdt, hiszen sokmilliárdos munkákat nyert el a várostól. (...) A cég amúgy 2019-et 10 milliárdos árbevétellel és 4,3 milliárdos nyereséggel zárta.

(...)

Ahhoz képest, hogy Barabásék a megye legfontosabb gazdasági szereplői közé tartoznak és egy magyar multi létrehozói, feltűnően kerülik a nyilvánosságot. (...) Előszeretettel indítanak pereket a róluk író sajtótermékekkel szemben: emlékezetes, hogy beperelték a Forbes kiadóját, mert a lap a leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján megemlítette Barabásékat, egy későbbi lapszámban pedig bemutatták a vállalkozásukat. (...) Barabásék a vagyonukat is szeretik megmutatni, erre utal legalábbis, hogy állítólag nagy, látványos házakban laknak, de az új, Andrássy úti székházuk elé is kitettek egy jókora csillogó, a világörökségi környezetbe kicsit sem illeszkedő Hell-logót.

(...)

A Hell és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években dinamikusan növekedtek, de kérdés, ezt meddig élvezhetik Barabásék. A 2018-as választások környékén szárnyra kapott a pletyka, hogy „Mészáros Lőrinc szemet vetett a cégre”. Év végén bírósági végrehajtás is indult a Hell ellen, ami értesüléseink szerint inkább csak jelzés volt, hiszen valójában nem volt probléma a cégnél. (...)

A Magyar Narancs október 15-i lapszámában olvasható cikkben bemutatjuk, hogyan és milyen projektekre kaptak állami támogatást Barabásék, mint ahogy azt is, meddig tarthat cégeik dinamikus növekedése. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!


Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.