A kormány beavatkozik a fixáras áramszerződésekbe

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. június 15.

Gazdaság

A fixáras szerződésekkel leginkább „sújtott” iparág az irodabérleti piac.

A vállalatokat ki kell szabadítani a fixáras áramszerződések csapdájából, mert a magas árakon megkötött szerződések a gazdasági növekedést csökkentik, az inflációt pedig magas szinten tartják – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön a  Balatonalmádiban rendezett 16. Magyar Jogászgyűlésen.

Nagy Márton szerint a kormány már dolgozik a részleteken, hogy az áramkereskedőkkel megkötött szerződéseket felülvizsgálja, azokba szükség esetén beavatkozzon. Jelezte, hogy a jövő héten bejelentések lesznek ezzel kapcsolatban. A tárcavezető szerint amennyiben nem a kereskedő volt a hibás, hanem a cég, akkor is szükséges beavatkozniuk, mert a magas áramárak további recessziót és magasan megragadó inflációt hozhatnak.

 
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a 16. Magyar Jogászgyűlés nyitónapján Balatonalmádiban 2023. június 15-én.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
 

A magyar vállalkozások egy- és kétéves, fix árakon kötött szerződéseinek átlagára 250 euró megawattóránként, miközben a tőzsdei árak 100 euró körül alakulnak jelenleg, ami makroszinten torzulást hoz a magyar gazdaságnak. Az áramár csökkenése a változó árakkal kötött szerződések esetében gyorsan megjelenik, míg a fixáras kontraktusok esetében nem. Ráadásul Magyarországon az utóbbiak több mint fele 200 euró vagy afölötti áramárat tartalmaz, de akadnak 500 euró felettiek is, ami már ötszörös költséget jelent a jelenlegi tőzsdei árakhoz képest, és ezek az árakban jelennek meg, hiszen ma már az energiaköltség a vállalatok költségszintjeiben ugyanakkora, mint a bérköltség.

Nagy Márton elmondta, hogy a cégek 19 százaléka kötött szerződést az energiakereskedőkkel változó áron, ők a teljes mennyiség 61 százalékát fogyasztják el, míg a maradék 39 százalék fix árakon szerződött. A fixáras szerződésekkel leginkább „sújtott” iparág az irodabérleti piac, a második pedig az élelmiszeripar, de gyakorlatilag minden ágazatban jelentkezik a probléma. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.