A kormánynak is odamondott Hernádi Zsolt egy konferencián

  • narancs.hu
  • 2022. október 19.

Gazdaság

Arról is beszélt, hogy rövid távon igenis csökkenteni kell a fogyasztást, mert nem lesz olcsó az energia. 

Sötét jövőt és egy új, kétpólusú világrendet vázolt fel Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon a hvg.hu beszámolója szerint. 

 

Hernádi arról beszélt, hogy az Északi Áramlat felrobbantásával már nincs visszaút, egy kétpólusú világrend van kialakulóban, a korábbi, a „töretlen globalizációra” alapuló gazdasági berendezkedés, a „növekedés szakasza” véget ér, helyette két csoportra szakad szét a globalizációs együttműködés: az USA és szövetségesei lesznek az egyik oldalon, míg Oroszország lassan Kínához sodródik, és abba a globalizációs körbe kerül, amelyet Kína fémjelez.

Szerinte Európa ebben a rövidebbet húzza, mert a 400 milliárd köbméteres európai gázszükségletnek 90 százaléka importból származik, a földgáz 39 százaléka Oroszországból érkezett, ezért az LNG-kapacitásokat is figyelembe véve jövőre hiányozhat a rendszerből 30-50 milliárd köbméter gáz

Hernádi bírálta az európai döntéshozók megoldásait, de a magyarországi megoldásokat is, mondván

a különadók, az árstopok és a tűzifarendelet is arra utal, hogy „a gazdaságot kormányzati szobákból intézik”.

Elmondta, a különadókból származó bevétel 30 százalékát adja a Mol, ha pedig az ársapkából eredő költségeket is hozzátesszük, már 50 százalékos ez az arány. „Tudjuk, hogy válság van, meg kell oldani a problémákat. Ha ez csak 10-12 évente van, akkor a Mol lehajtott fejjel megcsinálja, de tudnunk kell, hogy ezek átmeneti megoldások” – fogalmazott, hozzátéve azonban: minden ilyen intézkedés beruházások elől veszi el pénzt, aminek 5-10 év múlva lesznek érezhető következményei.

Végleges megoldásként egyfelől az energiatermelés átállítását nevezte meg, a függés minimalizálásával, a zöld átmenet folytatásával, rövid távon azonban csökkenteni kell a fogyasztást, „el kell fogadtatni azt a paradigmát, hogy nem lesz olcsó az energia” – fogalmazott, hozzátéve,

„nem kell azon nevetni, hogy egyes országok spórolnak, ez a valóság ma. A spórolás nem bűn, a pazarlás bűn.”

Hozzátette, a fosszilis energiától könnyebb megszabadulni, mint az orosz függéstől, mert a zöld energiatermeléshez szükséges anyagok egyharmadát is az oroszok termelik, a másik nagy szállító pedig Kína, ezért szerinte nem szabad minden hidat felégetni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.