„A korrupció halálos”
TothIstvanJanos1849_kicsi.jpg
Tóth István János, a Korrupciókutató INtézet (CRCB) igazgatója

„A korrupció halálos”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. december 6.

Gazdaság

Immár tudományosan is kimutatható, mennyire romlott a magyarországi korrupciós helyzet 2010 után. Az eltűnt pénznél sokkal nagyobb károkat okozhat, hogy mindig egy szűk körből kerülnek ki a közbeszerzések nyertesei. A Korrupciókutató Intézet (CRCB) igazgatójával készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Magyar Narancs: A gazdaságin túl milyen károkat okoz a társadalomban a korrupció?

Tóth István János: Egészen súlyos következményei is lehetnek. Augusztusban összeomlott egy viadukt Genovában, 43-an haltak meg. Ebből hatalmas botrány lett Olaszországban, és nem csupán az emberi tragédia miatt. Kiderült ugyanis, hogy az autópálya-kezelő már egy évvel a baleset előtt tudta, hogy komoly problémák vannak a viadukttal. El is kezdték tervezni a felújítást, hogy merre tereljék a forgalmat, ha lezárják az utat. De azok a folyamatok, melyek a veszélyre figyelmeztettek volna, nem működtek, a felújítás elmaradt. Ez az egyik része a korrupciónak. A másik, hogy az is kiderült, hogy amikor a 60-as években építették a viaduktot, oda csak a maffia által jóváhagyott cégek szállíthattak betont. Amikor az ember ráhajt az autópályára, bízik az államban mint építtetőben. Ez a tragédia jelzi, hogy az olasz állam nem működik rendesen. Szokták mondani, hogy a korrupció halálos: ez a költsége. Az, hogy Magyarországon még nem látható, nem azt jelenti, hogy ez a veszély nincs jelen.

MN: Milyen hasonló veszély van Magyarországon?

TIJ: Épülni fog az új atomerőmű Pakson, ami komoly korrupciós kockázatot jelent, nemcsak az esetleges túlárazások miatt. Mészáros Lőrinc cége építheti például az erőmű tartalék vészhelyzeti központját. Erre akkor lenne szükség, ha egy meghibásodás miatt nukleáris vészhelyzet alakulna ki. Önmagában nem az a probléma, hogy Mészáros cége nyer, hanem az, hogy milyen körülmények között nyer. Nem tudok arról, hogy Paks esetében meglennének azok a szabályok, és a paksi miniszteri biztostól független, de neki dolgozó ellenőrző szervek, amelyek kizárják az összeférhetetlenséget, vizsgálják egy közbeszerzés korrupciós kockázatát és biztosítják, hogy a legjobb, legmegbízhatóbb cégek építhessék fel az atomerőművet.

(...)

MN: A társadalom nagyobb része elfogadja a korrupció ekkora mértékét?

TIJ: Az a kérdés, kik vannak olyan helyzetben, hogy befolyásolni tudják a döntéshozókat. Magyarországon jelenleg a Fideszt támogató, magukat keresztény-konzervatív középosztálynak vallók vannak ilyen helyzetben, számukra pedig a korrupció mostani szintje, úgy tűnik, elfogadható.

MN: Nem gondoltam volna, hogy bármelyik társadalmi csoport befolyásolni képes a mostani döntéshozókat.

TIJ: Azok, akik megválasztották ezt a kormányt, tolerálják a korrupció mostani szintjét. A vidéken élő vállalkozók nagy része is támogatja a kormányzatot, mert olyan helyzetet teremtett, ami rövid távon kedvező a számukra.

(...)

A Korrupciókutató Intézet (CRCB) igazgatójával készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.