Új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő szeptembertől a szállásadóknak a szálláshely mérettől függetlenül. Az érkező vendégek adatait rögzítés után fel kell tölteni az úgynevezett Vendég Információs Zárt Adatbázisba (VIZA) egy okmányolvasó segítségével. Az új rendszer – amivel nyár végén elsőként az Mfor foglalkozott részletesen – elvileg közrendvédelmi célokat szolgál; kizárólag a rendőrség jogosult arra, hogy bűnüldözési, bűnmegelőzési, tulajdonvédelmi feladatok ellátása érdekében az adatokat felhasználja. A VIZA ugyanakkor adatvédelmi szempontból problémás, a szálláshelyadók működését pedig teljes mértékben felborítja az új szabályozás, ami a piacra is jelentős negatív hatást gyakorol.
Fokozott kockázat
„A kormányzat könyebben érheti el politikai céljait, ha szoros megfigyelés alatt tudja tartani a polgárokat. A demokrácia játékterén kívül álló kormányokra pedig jellemző, hogy az állandó megfigyelés érzését sulykolják az emberekben”
– mondja Vissy Beatrix, a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértője, aki alaposan megizsgálta a VIZA-rendszerre vonatkozó szabályozást, és több problémát is talált benne.
Vissy szerint az mindig fokozott kockázatot jelent a magánszférára nézve, ha különböző kezekben lévő személyes adatokat egy központi adattárba továbbítanak. A nagy adatbázisok ugyanis egyszerű és széleskörű hozzáférést tesznek lehetővé nagy számú adathoz, az illetéktelen felhasználás pedig jó eséllyel tömegek magánéletét érinti. Ezért is fontos, hogy az ilyen nemzeti adatbázisok létrehozására csak feltétlenül szükséges esetben, a magánszférát védő erős garanciák mellett kerüljön sor. A VIZA-rendszerrel az a baj, hogy nem felel meg ezeknek az elvárásoknak – állítja a szakértő.
Az adatbázis alapvetően a rendőrség munkáját hivatott segíteni azzal, hogy kereshetővé teszi a rendőrség látókörébe került személyeket a szálláshelyek vendégei között. Azt nem lehet ugyan állítani, hogy az adatbázis eleve alkalmatlan arra, hogy támogassa a bűnüldözést, a hatékonysága viszont nagyon is kérdéses. Hiszen aki tart a hatóságoktól, várhatóan nem a saját okmányait felhasználva fog szállást foglalni. Adott emellett a szállásadók megvesztegetésének, illetve kényszerítésének lehetősége. Feltehető tehát, hogy pont azok nem kerülnek majd be az adatbázisba, akikre a rendőrség vadászik.
Ami pedig a tulajdon védelmét illeti: azt a szállásadók eddig is regisztrálták saját nyilvántartásaikban, hogy ki és melyik szobát vette ki egy adott időben, lopás vagy betörés esetén az adatokat eddig is át kellett adni a nyomozó hatóságoknak. adatait. Így nem világos, hogy a tulajdon védelméhez mit adhat hozzá a centralizált nyilvántartás.
A szakértő szerint nincs rendben az, ha az állam mindenkit potenciális bűnözőnek tekint; az ilyen megbélyegzés sérti az emberi méltóságot. Márpedig a VIZA-rendszer erre a logikára épül: mindenkit nyilvántartanak azért, hogy a tényleges bűnelkövetőkre lecsaphassanak.
A VISA rendszer bevezetésével az állam mélyre hatol az egyének magánszférájába, hiszen tisztán magánjellegű életviszonyokba avatkozik be. Ráadásul a vendégek adatainak összekapcsolása olyan információkra is következtetni enged, amelyekhez az államnak alapesetben semmi köze (például üzleti és intim kapcsolatok). Ennek fényében különösen problémás, hogy a törvény még azt sem határozza meg, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén lehet egy adott személyre keresést indítani az adatbázisban. Az adatlekéréshez elég, ha az nem ellentétes az adatbázis céljaival – márpedig bűnmegelőzés címszó alatt szinte bárki megfigyelhető. De még ha lennének is ilyen kritériumok, semmi sem garantálná, hogy a rendőrség tartsa magát azokhoz, mivel az adatkezelésbe nincs beépítve semmilyen külső kontroll.
Vissy Beatrix szerint a szabályozás azt sem várja el, hogy a lefuttatott kereséseket naplózzák, így feltehetőleg később nem lehet majd kideríteni, hogy mennyire intenzív a vendégadatok hatósági felhasználása, illetve mennyire hasznos. Mindeközben egy-egy magánszemély adatait akár több mint két egy évig is megőrizheti a rendszer.
A megvalósítással van a baj
„Az új okmányolvasó-rendszert azért találták ki, hogy a rendőrség ki tudja keresni, hogy ki, hol és mikor szállt meg. Ezzel a házigazdáknak alapvetően nincs bajuk, más országokban is működnek hasonló szisztémák. Nálunk a megvalósítással van a baj” – mondja Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.
A szálláshelyadóknak korábban is kellett adatokat szolgáltatniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba, de azok anonimek voltak, magyarán a legszemélyesebb információkat (név, születési idő, helyszín stb.) nem tartalmazták. Az új rendszer viszont már részletesen gyűjti a vendégek adatait, és a jogszabály szerint a beengedéskor és az okmányaik beolvasásakor a szálláshelyadóknak személyesen kell megjelenniük. Ez okozza a fő problémát, ugyanis az érkező vendégek lehetőség szerint nem szeretnének találkozni a házigazdákkal; egyfelől nem tartják ezt biztonságosnak járványügyi szempontból, másfelől szeretik a rugalmasságot.
„Ha mondjuk egy társaság szállást foglal négy napra Villányba, és különböző időpontokban – csütörtökön, pénteken, szombaton – érkeznek meg a helyszínre, akkor ehhez a szállásadónak és nekik is alkalmazkodniuk kell. Az idegenforgalmi ágazat rettenetes munkaerőhiánnyal küzd. Elég cinikus az a hozzáállás, hogy vegyenek fel plusz embert”
– mondja az elnök.
Ráadásul, ha valaki mondjuk hétfőn kezdené a nyaralását, de csúszás miatt csak keddre virradó éjszaka érkezik meg, akkor egy késői időpontban kell őt „beengedni”. Másfelől pedig az üdülése onnantól "ketyeg", hogy ez megtörténik, magyarán a tervezethez képest egy nappal később, ami az idegenforgalmi adóbevételekre is hatással van. Hasonlóképp probléma, hogy nem minden szállásadónak van okostelefonja, térerő sem elérhető mindenhol, és az okmányolvasó sem olvassa be mindig jól az adatokat – ilyenkor a házigazdának kell manuálisan bepötyögnie a rendszerbe az információkat. Schumicky egyébként úgy véli, nem csak a kisebb szálláshely-szolgáltatóknak áll érdekében egy ennél jobban megalkotott rendszer bevezetése. „A 21. századi hotelek jó része már automatizált. A takarításon kívül nem igényelnek élőmunkát” – mondja.
Az elnök hozzáteszi, jövőre 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie a szálláshelyeknek, és kötelezően, egységes sztenderek mentén minősíteni fogják őket, ami komoly fejtörést okoz, hiszen ezen szegmens szereplői szerteágazó szolgáltatásokat nyújtanak; nem lehet a hotelek mintájára egyetlen kategóriába beskatulyázni a társasházban működő apartmanokat, régen épült nyaralókat, a ma oly divatos lombházakat, erdei házikókat. Továbbá a főváros és a kerületek is korlátozzák az Airbnb-lakások működését, és ha ehhez hozzávesszük az új okmányolvasó rendszert, akkor az jön ki, hogy
a szürke- és feketegazdaság, valamint az engedélyek visszaadása felé terelődik a piac.
Állítása szerint a megoldás az lenne, ha a vendégek valamilyen módon előre tudnák szolgáltatni az adataikat anélkül, hogy a házigazdákkal személyesen találkozniuk kellene, a szabályozók pedig, függetlenül attól, hogy országos, vagy önkormányzati szinten működnek, belátnák, hogy a magánszállások nem konkurenciái a hoteleknek, hanem fontos gazdasági szereplők, amelyek komoly adóbevételt generálnak a helyi közösségeknek és az önkormányzatoknak. És van mág egy fontos szempont: a multinacionális hotelláncokkal szemben döntő többségében magyar tulajdonban vannak.
Aláírásgyűjtés indult
Még az új rendszer bevezetése előtt indult egy petíció, ami a VIZA által okozott problémákra hívja fel a figyelmet. Megkerestük az aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, Fodor Zoltánt, aki maga is foglalkozik szálláshelykiadással. Miután elindította, két nap alatt 1200-an írták alá a petíciót (jelenleg 2100-nél is többen), amit továbbított a MTÜ-nek, de hivatalos visszajelzést nem kapott. Ugyanakkor úgy tudja, a szervezet előtt ismert a probléma. Megkerestük a turisztikai ügynökséget, hogy dolgoznak-e a jelzett probléma megoldásán; annyit válaszoltak, hogy vizsgálják a „szakmai szövetségek okmányolvasással kapcsolatos felvetéseit”.
(Címlapképünkön: Recepció a Mamaison Residence Izabella Budapest szállodában a VI. kerületi Izabella utcában. Fotó: MTI/Beliczay László)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
