Magyar Narancs: Mi a története és mi a jelentősége a világ legforgalmasabb vízi útjának?
Forman Balázs: A Szuezi-csatornát még az Oszmán Birodalom területén brit és francia tőkéből építették meg 1859 és 1869 között. A Rotschild Bankház 4 millió fontos kölcsöne kellett, hogy Nagy-Britannia lehessen a csatorna fő részvényese. A csatornát jóval később, 1956. július 26-án Nasszer egyiptomi elnök államosította. Épp időben ahhoz, hogy az erre adott brit-francia- izraeli válaszreakció, ellentámadás az 1956-os magyar forradalmat háttérbe szorítsa. Most lehet, hogy Kína fogja kibővíteni az Új Selyemút-program keretében. Kicsi a világ. Természetesen. De ha a hajóknak meg kell kerülniük az afrikai Jóreménység fokát, akkor talán kicsit nagyobbnak tűnik a glóbusz.
MN: Mit kell tudni a konténerszállító hajókról, azok újabb és újabb generációról, és mit az elhíresült Ever Givenről?
FB: Az Ever Given nevű konténerszállító hajó most váratlan pillanatban a legnagyobb csapást adta a világgazdaságnak, amit valaha bárki vagy bármi adhatott. A két éve a Japán Shikoku szigetén, az Imabari hajógyárban gyártott konténerszállító nem csak a világ egyik legnagyobb hajója. A konténerszállító hajók hetedik vagy nyolcadik generációjának tagja. A hatodik generációs, úgynevezett New Panamax hajók 400 méter hosszúak, 15 méter a merülési mélységük és mintegy 14 ezer konténert képesek szállítani. (New Panamax névvel azokat a hajókat illetik, amelyek át tudnak haladni a Panama-csatornán annak 2016-os bővítése után. Az Ever Given ennél is újabb generációs hajónak számít - a szerk.) Minden egyes új generáció legalább 25 százalékkal több konténert képes szállítani, mint az előzőek. Az Ever Given kapacitása 22 ezer konténer. Igaz, most csak 18 ezer van rajta.
MN: Az első vizsgálatok azt valószínűsítik, nem csak a nagy szél okozhatta, hogy ez a hatalmas hajó keresztül fordult a csatornában. Mire lehet gyanakodni?
FB: Az úgynevezett Suezmax hajók azok az olajszállító szupertankerek, amelyek maximum 400 méter hosszúak, 50 méter szélesek, 68 méter magasak a víz felszíne fölött, hogy átférjenek a csatorna felett átívelő Egyiptomi-Japán Barátság hídja alatt. Merülési mélységük maximum 20 méter, ami egy hétemeletes magyarországi panelház magassága. Ha a szállított olaj mennyisége miatt nagyobb lenne a hajó merülési mélysége, akkor a kőolaj egy részét átszivattyúzzák a Szuezből Port Saidba a csatornával párhuzamosan futó vezetéken. De az akár a csatorna nem megfelelő karbantartásának problémáira is utalhat, hogy egy 15 méter merülési mélységű hajó megfeneklik egy elméletileg 20 méter merülésű hajók közlekedésére is alkalmas vízi úton.
MN: Egy ilyen óriási hajót milyen kikötők képesek fogadni? Egyáltalán, kik gyártották, milyen zászló alatt fut, a legénységet kik adják? Honnan visz árut hova?
FB: Az Ever Given méretű, úgynevezett arany osztályba tartozó konténerszállító hajókat a világon alig néhány kikötő képes fogadni. Európában Rotterdam, Ázsiában Dubai, Szingapúr, Hong Kong és Oszaka. A Panama-csatornába be sem férnek.
A hajón lévő konténereket szállító kamionsor Budapesttől Nyíregyházáig érne.
Ha valaki a világgazdaságot érintő kár miatt szeretne perelni, akkor lehet, hogy bajban lenne. A hajó tulajdonosa japán, panamai zászló alatt hajózik, a jelenlegi híradások szerint a hajón szolgálatot teljesítő legénység német, miközben kínai árukat szállít Hollandiába, pontosabban az Európai Unióba. A hajó biztosítását a londoni székhelyű Lloyd's végzi. A Brexit utáni, a járvány által gyötört Nagy-Britanniának talán semmi sem hiányzik jobban, mint az egyik legpatinásabb brit cég, a Lloyd's csődje.
A 2008-as gazdasági válság óta egyébként mára 8 miliárd tonnáról 11 milliárd tonnára nőtt a világkereskedelemben a konténerszállító hajókon szállított áruk mennyisége. Akárhogy is nézzük, ez közel 40 százalékos növekedés.
MN: Mekkora bevételt jelent Egyiptomnak egy évben a Szuezi-csatorna?
FB: A Szuezi-csatorna nemzetközi vízi út egyiptomi területen. A csatorna használatának díjából Egyiptomnak évi 8 milliárd dolláros bevétele volt 2019-ben. Az ország turizmusból származó bevételei a piramisokkal, Kairóval, Alexandriával, a Földközi- és a Vörös-tenger üdülőhelyeivel, mint turisztikai desztinációkkal mindössze 12 milliárdot hoztak. Miközben a Kínából származó import értéke Egyiptomban közel 60 milliárd dollár volt 2019-ben, az ország összes importjának 85 százaléka. Egyiptom 40 milliárdos külkereskedelmimérleg-hiánya mellett.
