Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – ezt mondta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Csütörtökön is zajlottak a tárgyalások a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, a lap még a tárgyalások előtt kérdezte meg az államtitkárt, aki azt mondta, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyértelműen megszabta az elvárásait: "meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot".
Czomba beszélt arról, hogy "az elhibázott szankciós politika" miatt mind a munkavállalók, mind a munkáltatók nehéz helyzetben vannak, a munkavállalókat a magas infláció, a munkáltatókat pedig a magas energiaárak sújtják.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy Orbán Viktor múlt heti beszéde borította a minimálbér-tárgyalásokat, miután egyértelművé tette, hogy a kormány nem tervez járulékcsökkentést, ugyanis azt már nem bírná el a költségvetés, ezt most Czomba is megerősítette, hozzátéve, hogy a korábbi időszakban – az elmúlt hat évben – összességében 15,5 százalékkal csökkentek a járulékok, ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi bérnövekedésnek a motorja a járulékcsökkentés volt.
Az államtitkár elmondása szerint a kormány most azt kéri a munkáltatóktól, hogy ők is menjenek el a falig, elmondása szerint a formális és informális egyeztetések alapján ez most nagyjából 15 százalék környékén körvonalazódik. Hozzátette, bár vannak olyan szakszervezetek, amlyek bőven 20 százalék feletti béremelést szeretnének, ez irreális.
„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható.
A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni” – fogalmazott Czomba Sándor. Ez azt jelentené, hogy a bruttó minimálbér összege 230-235 ezer forint körül lenne.
Emlékeztetőül: épp csütörtökön derült ki, hogy árstopok ide vagy oda, 22,5 százalékos az infláció, a fogyasztói árak idén novemberben átlagosan ennyivel haladták meg a tavalyiakat, ezzel az egész Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az áremelkedés, egyes termékeknél pedig akár 80-100 százalékos árnövekedés is tapasztalható.
