Államtitkár: 15 százalék körül lehet a minimálbér-emelés

  • narancs.hu
  • 2022. december 8.

Gazdaság

Miközben az infláció 20 százalék feletti, a szakszervezetek 20 százalékos emelésre vonatkozó kérése az államtitkár szerint "irreális".   

Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – ezt mondta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. 

Csütörtökön is zajlottak a tárgyalások a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről, a lap még a tárgyalások előtt kérdezte meg az államtitkárt, aki azt mondta, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyértelműen megszabta az elvárásait: "meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot".

Czomba beszélt arról, hogy "az elhibázott szankciós politika" miatt mind a munkavállalók, mind a munkáltatók nehéz helyzetben vannak, a munkavállalókat a magas infláció, a munkáltatókat pedig a magas energiaárak sújtják. 

Korábban arról szóltak a hírek, hogy Orbán Viktor múlt heti beszéde borította a minimálbér-tárgyalásokat, miután egyértelművé tette, hogy a kormány nem tervez járulékcsökkentést, ugyanis azt már nem bírná el a költségvetés, ezt most Czomba is megerősítette, hozzátéve, hogy a korábbi időszakban – az elmúlt hat évben – összességében 15,5 százalékkal csökkentek a járulékok, ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi bérnövekedésnek a motorja a járulékcsökkentés volt.

Az államtitkár elmondása szerint a kormány most azt kéri a munkáltatóktól, hogy ők is menjenek el a falig, elmondása szerint a formális és informális egyeztetések alapján ez most nagyjából 15 százalék környékén körvonalazódik. Hozzátette, bár vannak olyan szakszervezetek, amlyek bőven 20 százalék feletti béremelést szeretnének, ez irreális.

„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. 

A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni” – fogalmazott Czomba Sándor. Ez azt jelentené, hogy a bruttó minimálbér összege 230-235 ezer forint körül lenne. 

Emlékeztetőül: épp csütörtökön derült ki, hogy árstopok ide vagy oda, 22,5 százalékos az infláció, a fogyasztói árak idén novemberben átlagosan ennyivel haladták meg a tavalyiakat, ezzel az egész Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az áremelkedés, egyes termékeknél pedig akár 80-100 százalékos árnövekedés is tapasztalható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.