A termelékenység javulását, növekedését érdemben meghaladó reálbér-növekedés hosszú távon nem fenntartható – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt MNB-alelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen – írja a 24.hu a a portfolio.hu tudósításásra hivatkozva. Szerinte a mostani magas infláció a kérdések kérdése: nem érdemes pusztán az elmúlt egy-két évet vizsgálni és felelőst keresni a mostanra kialakult magas inflációs környezetért, hanem hosszabb távra kell visszatekinteni. Azt Windisch nem részletezte, hogy a hosszabb távú adatokból világosan kiderül: a magyarországi infláció évekkel a háború előtt elvált az európai és a szomszédos országokra jellemző adattól, már 2016-ban is magsabb volt az ideálisnál.
Ezen túlmenően Windisch úgy látja, hogy a bérdinamika, valamint az egyes gazdasági ágazatok teljesítménye, termelékenysége, hatékonysága is közrejátszik a mostani helyzet kialakulásában. Windisch példaként az élelmiszeripar teljesítményét említette. Szerinte Magyarországon az élelmiszeriparban alacsony a munkaerő termelékenysége, ami hozzájárulhat az élelmiszerinfláció magas szintjéhez.
Az úgynevezett ár-bérspirál, illetve az ár-eredmény spirál népszerű nézet, ezek szerint a teljesítménynövekedést meghaladó béremelés és a vállalkozások profitéhsége egyaránt fölfelé tolja az inflációt. Vagyis azért magas az infláció, mert a gazdasági szereplők mohók. Ezzel együtt szerinte óvatosan kellene az inflációról beszélni, mert az könnyedén önbeteljesítő jóslattá válhat.
