Bankszövetség: százmilliárdos kiesést okoz az MNB döntése a bankszektornak

Gazdaság

A döntéssel csökkentik a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit.

Éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank azon döntése, hogy április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak – hangsúlyozta a Magyar Bankszövetség (MNB) sajtóközleményében.

Rámutattak, hogy

az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit,

újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.

A szövetség szerint az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher. "A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása" – fogalmaztak a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13 százalékos kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

A Bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25 százalékára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd. A monetáris tanács januárban döntött arról, hogy a kötelező tartalékráta szintjét megemeli 5 százalékról 10 százalékra, ami 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.