Dermesztően sok magyarországi cégvezető tapasztal korrupciót és vesztegetést

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. április 30.

Gazdaság

Sokkal rosszabbul állunk, mint a régiós átlag.

Világszerte szemléletváltásra van szükség a korrupció visszaszorításához, globálisan a cégvezetők közel 40 százaléka szerint gyakori jelenség az üzleti életben a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb, MTI-nek küldött globális felmérése.

Magyarországon a válaszadók kétharmada szerint a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben a régióban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a belföldi cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk készpénzt is felajánlana.

Magyarországon az elmúlt két évben nem változott a vesztegetéseket tapasztalók részaránya. A javulás eléréséhez a legfontosabb az lenne, ha a cégek olyan támogató kultúrát építenének ki, amelyben a munkatársak nem kötelezettségből, hanem saját meggyőződésükből dolgoznának az etikai normáknak megfelelően – mondta a közlemény szerint Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere.

Magyarországon a globális 42 százalékos átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a feddhetetlen céges kultúra kialakításában, a választ adók 46 százaléka vélekedett így. A magyarok szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelek és a vásárlók pozitív megítélése, a büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett több döntéshozó véli úgy, hogy a feddhetetlenség a tehetséges munkaerőt is vonzza, illetve megtartja – összegzi az EY.

Az EY Globális visszaélési felmérése (Global Fraud Survey) 55 országban 2550 vezető megkérdezésén alapul.

Bár 2012 óta az állami hatóságok világszerte több mint 11 milliárd dollár értékben róttak ki büntetéseket vesztegetési ügyekben, a megkérdezett döntéshozók mintegy 40 százaléka szerint a korrupció továbbra is általános gyakorlat. Az elemzés szerint a jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze, ha a szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, hanem a dolgozók felelőssége is.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.