Magyar Narancs: Mivel foglalkozik a Nemzeti Befektetési Ügynökség?
Ésik Róbert: Magyarország rendkívül nyitott gazdaság, és ahhoz, hogy hosszú távon stabil gazdasági növekedést tudjunk elérni, sikeresnek kell lennünk a közvetlen külföldi működő tőke (FDI) bevonzásában, valamint az exportösztönzésben. A Nemzeti Befektetési Ügynökség állami tulajdonú menedzsment-tanácsadó cég, mely az előbbire fókuszál. Egykapus, teljes körű és ingyenes ügyintézéssel igyekszünk kiszolgálni a hozzánk érkező befektetőket. Segítünk a Magyarországra érkező új befektetőknek beruházásaik megvalósításában, a már nálunk lévő cégeknél igyekszünk elérni, hogy az itt megtermelt profitjuknak minél nagyobb hányadát fektessék be újra Magyarországon. A harmadik terület, amivel foglalkozunk, az a magyarországi kkv-k felkészítése arra, hogy nagyvállalatok beszállítói lehessenek. Végül pedig pénzügyi befektetők igényeit is igyekszünk kiszolgálni. Főleg a keleti, illetve a déli nyitás meghirdetése óta egyre több olyan befektető érkezik ugyanis Magyarországra, akinek van tőkéje, és ahhoz keres megfelelő projektet.
MN: Mennyire keres aktívan befektetőket az ügynökség?
ÉR: Jelenleg 154 projektről tárgyalunk befektetőkkel, tavaly októberben ez a szám még csak 80 volt. A cégek egy része magától talál meg minket, de célunk az, hogy egyre több olyan projekt valósuljon meg, ahol proaktívan mi találjuk meg a befektetőket. Megkeresünk például egy vállalatot, mert megtudjuk, hogy bővítene, és megpróbáljuk elérni, hogy Magyarországra jöjjön. Előfordul, hogy azt látjuk, egy iparág kezdi felfedezni magának a régiót, és akkor több, a szektorban működő cégnek is a figyelmébe ajánljuk, hogy jöjjenek ide. A befektetők felkutatásában saját kollégáink mellett nagyban támaszkodunk a külgazdasági attasékra, akik 120 missziónál teljesítenek szolgálatot.
MN: Az utóbbi években inkább a tőkekiáramlás volt jellemző a feltörekvő országokra.
ÉR: Globálisan valóban csökkent tavaly az FDI, de az előrejelzések szerint idén már növekedni fognak a külföldi tőkebefektetések. Regionálisan ugyanakkor az látszik, hogy Kelet-Közép-Európa jelentősége növekszik. A feldolgozó- és a szolgáltatóipari cégeknek is versenyképes alternatíva a régió, akár kapacitásnövelés, akár költségoptimalizáció mozgatja a beruházást. Természetesen a régión belül, főleg a visegrádi országok között nagyon erős a verseny a befektetések elnyeréséért.
MN: Tapasztalata szerint milyen Magyarország megítélése a befektetők körében? A kormány kommunikációja gyakran kifejezetten multiellenes, a stratégiai megállapodás, a sokszor szelektív különadók pedig azt üzenik, hogy nincs egységes, kiszámítható keretrendszer.
ÉR: Az ügynökség általában nagy befektetésekkel foglalkozik, és a vállalatok komoly, több hónapig tartó gazdasági elemzéseket végeznek, mielőtt döntenének. A helyi munkaerő, illetve beszállítói környezet mennyisége és minősége, a beruházási helyszín infrastrukturális adottságai, valamint a támogatási rendszer a főbb szempontok, melyek alapján Magyarország megítélése összességében kedvező.
MN: Tehát nem tapasztalta, hogy a magyarországi szabályozási környezet hátrány lenne a környező országokhoz képest?
ÉR: Magyarország kifejezetten versenyképes befektetési helyszín: a megkeresések száma határozottan nő, és egyre több tárgyalás végződik befektetéssel. A mi feladatunk az, hogy olyan helyszínt találjunk, amely megfelel a jövőbeni projekteknek. Előbb-utóbb fel fogjuk tölteni az országot beruházásokkal, és az egyetlen probléma az lesz, hogy van-e elég hely és megfelelő munkaerő.
MN: A lapunk számára megküldött projektlistából viszont az látszik, hogy a legtöbb esetben külön kedvezményt kaptak a befektetők.
ÉR: Amikor egy vállalat egyedi kormánydöntés (EKD) alapján kap támogatást, akkor annak a befektetésnek a kezelése a HIPA feladata. Az ilyen támogatások részletei minden esetben nyilvánosak, így érthető, hogy a teljes projektlistán nagy arányban vannak támogatott befektetések. Azt fontos megjegyezni, hogy az állam által adott kedvezmények hosszú távon megtérülnek, mert a cégek nemcsak azt vállalják, hogy létrehozzák a megadott számú munkahelyet, de hosszú évekig fenn is kell tartaniuk azokat. Amikor azonban egy beruházás nem kap állami támogatást és a vállalat csupán az ügynökség egyéb szolgáltatásait vette igénybe, akkor az adott cég döntése, hogy nyilvánosságra hozza-e a befektetés részleteit.
MN: A HIPA mégis egy állami pénzből működő cég, és ha bármilyen szolgáltatást nyújt egy vállalatnak, akkor azzal nyilván költségei vannak. Miért nem lehet teljesen nyilvános, hogy mely vállalatoknak milyen értékű beruházásnál segített az ügynökség?
ÉR: A tárgyalási időszakban az ügynökségnek titoktartási kötelezettsége van. A beruházó ekkor még csak vizsgálja a lehetőségeket, tárgyal a potenciális partnerekkel. Így érthető, ha a vállalat nem szeretne idő előtt felfedni olyan részleteket, mely rontaná a tárgyalási pozícióját vagy a versenytársainak kedvezne. Üzletpolitikai megfontolások miatt az is előfordulhat, hogy a vállalat még akkor sem hozza nyilvánosságra a részleteket, amikor már megszületett a döntés. A tőzsdei cégekre pedig szigorú nyilvánossági szabályok is vonatkoznak. Ha az ügynökség olyan adatokat hozna nyilvánosságra, melyeket nem kellene, vagy a cég nem adott erre engedélyt, akkor veszélyeztetnénk a már futó projekteket, a jövendő befektetőket pedig elijesztenénk. Az összes befektetésnek azonban csak kis hányadát teszik ki azok a projektek, melyek nem nyilvánosak.
MN: A Portfolio.hu júliusi jegybanki adatokon alapuló elemzése szerint ha a tavaly Magyarországra érkező tőkéből kivonjuk a gazdaságon csak átfolyó tőke nagyságát, illetve a bankok tőkepótlását, akkor mindössze 0,7 milliárd euró marad. Ez pedig a válság legrosszabb éveit idéző mennyiség. Mi ennek a magyarázata?
ÉR: A működő tőkét sokféleképpen lehet mérni, az ügynökség is az MNB adataival dolgozik. 2014-ben a jegybank számításai szerint 2,3 milliárd euró FDI érkezett Magyarországra – kiszűrve az átfolyó tőkét és a portfólióátrendezés hatását. Ez az érték 34 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A HIPA feladata ezt elősegíteni, az ügynökség teljesítményét pedig az új befektetések számával, illetve azok tőkeértékével mérjük. Tavaly 60 esetben összesen 1,66 milliárd euró befektetéséről döntöttek a partnereink. Ez 35 százalékkal magasabb érték, mint volt 2013-ban, de az igaz, hogy az 1,66 milliárd több év alatt fog beérkezni az országba. 2015 első öt hónapjában már 550 millió eurónyi befektetésről döntöttek a velünk kapcsolatban álló cégek, a célunk az, hogy idén a tavalyinál is több beruházásról és új munkahely létrehozásáról döntsenek a partnereink.
MN: Miként tud egy vállalkozás bekerülni azokba a prospektusokba, melyek a pénzügyi befektetőknek ajánlott lehetőségeket tartalmazzák?
ÉR: Ennek a portfóliónak az az alapvető célja, hogy a hazánkban beruházási lehetőségeket kereső pénzügyi befektetőknek is tudjunk néhány példát mutatni, hogy milyen projektekben érdemes gondolkozni. Bármely vállalat felkeresheti az ügynökséget azzal, hogy van egy olyan fejlesztési projektje, mely munkahelyeket teremt, bővíti a gazdaságot, de tőkebevonás nélkül nem tudja azt megvalósítani. Ekkor az illetékes szakmai vezető megvizsgálja a tervet, ha megfelelőnek találja, akkor műszakilag, pénzügyileg, jogilag auditáltatja. Amennyiben minden rendben van, akkor a terv bekerül a beruházási projektek portfóliójába, mely jelenleg hat különböző ágazatban 42 beruházási lehetőséget tartalmaz, összesen 1,5 milliárd euró értékben.
MN: A honlapon még ma is elérhető több olyan, befektetőknek ajánlott cég, melyek láthatóan nem végeznek üzleti tevékenységet: évek óta veszteségesek, nincs árbevételük, nulla vagy egy fő az alkalmazottak száma. Vagy éppen offshore tulajdonosi hátterű projekt.
ÉR: Kifejezett célunk, hogy folyamatosan frissítsük a listát, és hogy olyan projektek legyenek a portfólióban, amelyek megvalósulásuk esetén hasznára lesznek a magyar gazdaságnak. Attól, hogy egy egyfős cégről van szó, a befektetési ötlet még lehet érdemes arra, hogy bekerüljön a portfólióba. Ha vannak konkrét észrevételek arra, hogy egy cég érdemtelenül került a listára, akkor azt szívesen fogadjuk.
| Érdekes befektetések az ajánlati listán Angol nyelvű honlapján öt kategóriában összesen 30 befektetési projektet ajánl a HIPA a pénzüknek helyet kereső külföldieknek, melyek között néhány érdekes is akad. A mezőgazdaság és élelmiszeripar kategóriában hat lehetőség van. A Ko-duett Kft. két borecetgyárat építene Szaúd-Arábiában és Magyarországon. A hazai létesítménynek 2014-ben kellett volna elkészülni, ám a beruházás eddig nem valósult meg. A Turawell Kft. paradicsomtermesztéshez vár 26,6 millió eurót, ám a projektről a legutolsó hír 2011-es. A projektcégnek alkalmazottja nincs, 2008-as alapítása óta egy fillér árbevétele nem volt, évről évre csak a veszteséget termeli. A hatályos cégadatok szerint a kft. két magánszemély tulajdonában van (Szántó László és Miszori László), de a HIPA tájékoztatója értelmében a projekt mögött a Turawell-lel azonos címre bejegyzett Sugar Holding Kft. áll, melynek tulajdonosa Miszori Nikoletta mellett a Beaconsfield & |
| Az állami intézmények miatt Szeptember végén tette közzé a World Economic Forum a világ 140 országát rangsoroló versenyképességi listáját. Magyarország a tavalyi 60. helyezés után idén a 63. helyre került, az ország megítélése 2010 óta folyamatosan romlik. A régióból csupán Szlovákiát sikerült megelőzni, Bulgária és Románia mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Ruanda is jobb befektetési helyszínnek bizonyult Magyarországnál. A versenyképességi indexet nagy nemzetközi szervezetek adatai (IMF, ENSZ, WHO stb.), valamint a legfontosabb vállalatvezetőknek kiküldött kérdőíves felmérések alapján állítják össze. Az index több mutatót foglal magában; ami igazán lehúzza Magyarország teljesítményét, azok az állami intézmények. Ebben a 97. helyet sikerült megcsípni, olyan országok intézményei jobbak a magyaroknál, mint Irán, Albánia, Mongólia, Kenya vagy Botswana. Különösen rossz eredményeket értünk el az olyan kategóriákban, mint a tulajdonjogok érvényesülése, a különböző korrupciós mutatók, a politikusok iránti bizalom, a részrehajló szabályozás vagy a jogbiztonság. Az előző évekhez képest romlott az oktatás és munkaerőpiac megítélése is, a makrogazdasági helyzet viszont javult. A hasonló listáknak nagyon fontos a szerepe, hiszen a legtöbb befektető a terjeszkedés előkészítését ezek böngészésével kezdi. |
