Év elején is jó drágán vettük az orosz gázt

  • narancs.hu
  • 2023. március 30.

Gazdaság

Magyarország januárban 556 forintot fizetett az energiahordozó köbméteréért, Szlovákia 491 forintot, a többek kevesebbet.

Október, november és december után januárban is Magyarországra érkezett a legdrágábban az orosz gáz, legalábbis az adatot közlő európai uniós országok közül – írja a G7.

A lap kiemeli, hogy az importárak Európa-szerte lejjebb mentek, a gáz tőzsdei jegyzésével összhangban. A legutóbbi, köbméterenkénti 556 forintos átlagár ezért az októberi szintnek alig több, mint a fele. Az Eurostat adatai szerint ez így is a legmagasabb volt az EU-ban.

A második legdrágábban vásárló szlovákok 491 forintot fizettek egy köbméter orosz gázért. Az uniós átlag a magyar árnál közel 30 százalékkal kevesebb volt.

A G7 szerint a nemzetközi összevetésben is tartósan magas magyar ár az államközi megállapodások következménye. Az orosz behozatal átlagárát az állami beszerzések határozzák meg, mert bár kereskedők is vehetnek orosz gázt, a vezetékek áramlási adatai alapján az állam veszi meg a behozott mennyiség több mint 90 százalékát. E mennyiség egy részét az MVM és a Gazprom közötti  2021. őszi megállapodás keretében hozzák. E szerződés részletei titkosak, de annyit azért lehet tudni a G7 szerint, hogy a Gazpromnak fizetendő ár két hónapos eltolással a holland tőzsdei ár változásait követi. Az árképlet tartalmazhat felárat is, mert az MVM többet fizet az említett tőzsdei árnál.

A lap emlékeztet, nyár végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter külön megállapodást is kötött Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amely az eddigi szerződés szerinti mennyiség felett további 700 millió köbméter gáz megvásárlásáról szól, és a vevő nem az MVM, hanem a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A G7 szerint erre a mennyiségre a nyári árat rögzíthették, ami elég magas volt: a kormányrendelet szerint a vásárlást 1,85 milliárd euró hitelből fedezték, ebből köbméterenkénti 1000 forint feletti vételárra következtet a lap.

Az, hogy például Csehország most is a magyar ár negyedéért vesz orosz gázt, annak köszönhető, hogy az ott érvényben lévő szerződést egy korábbi árazási modell alapján kötötték.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.