A Telexnek adott interjút Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, ahol beszélt a kormány energiahordozók árát érintő intézkedéseiről, az orosz-ukrán háború gazdasági hatásairól és a lehetséges szankciók következményeiről is.
A kormány által július 1-ig meghosszabbított, az alapvető üzemanyagokra vonatkozó árstoppal kapcsolatban Hernádi azt mondta: „Nyilvánvaló a felelősségünk abban, hogy részvényeseinket képviseljük, de azt is pontosan tudjuk, hogy a kormányzatnak is van felelőssége. Nem is akármilyen.” Hernádi szerint hosszútávon, amennyiben az ársapkák csak átmenetiek maradnak, a kormányt nem érheti kritika. A Mol-vezér úgy véli: „nem helyes olyan intézkedést támadni, ami sok millió magyarnak ad rendkívüli segítséget egy rendkívüli helyzetben. Még akkor sem, ha nekünk fáj.”
Hernádi Zsolt elmondta, a döntéseket nem ők hozzák, azok következményei nem is az ő felelősségük. „Az árszabályozás megjelenése után is csak akkor sikítottunk, amikor március végén extrémen megnőtt a kereslet” – tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban Hernádi arról is beszélt, hogy a forint leértékelődése és a háború kitörése miatt idén tavasszal olyan árváltozások következtek be, hogy a befagyasztott ár és a piaci ár közötti különbség igen jelentőssé vált, a fogyasztás pedig olyan mértékben kezdett nőni, amit a vállalat nem tudott termékkihozatallal lekövetni, mivel ennek fizikai korlátai vannak.
„A fűnyíróelven meghozott 480 forintos árnak ez lett a következménye. A benzinturizmus, a pánikvásárlás és a visszaélések. [...] De a meglévő infrastruktúra nem lehetett felkészülve ilyen helyzetekre.”
– jelentette ki Hernádi.
A háború ellátásbiztonságot érintő kérdéseivel kapcsolatban a vállalat vezérigazgatója úgy nyilatkozott, az energiabiztonság összetett kérdés, és „az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tízmillió közép-európai mindennapi érdekét.” Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság által belengetett olajszankciókra utalva hozzátette: „Mindenki ott lát szankciós esélyeket, ahol neki nem fáj.” Hernádi ezzel arra utalt, hogy legutóbb Németország beszélt arról, hogy nincs szüksége orosz olajra, hiszen az ország sok finomítója közül csak egyetlen orosz tulajdonú érintett, az pedig pótolható. Az elnök-vezérigazgató ennek kapcsán azt is kijelentette:
A magyar kormánynak nyílt, sarkos véleménye van, a többiek pedig sokszor mintha csak csendes társutazók lennének.
Átfogó orosz kőolajembargó esetén Hernádi úgy látja, újra kellene szervezni a kereskedelmet, a logisztikai és technológiai folyamatokat. A vezérigazgató szerint a vállalat még ilyen körülmények között is tudna működni, de jóval kisebb mennyiséget lenne képes termelni, ami szerinte állandó gázolajhiányhoz vezetne. Ugyanakkor hozzátette: „Tudom, hogy ez gyengének tűnő érv, amikor háborús áldozatok vannak, de mindenkinek muszáj megértenie, hogy ez egy komplex kérdés, amire nincs egyszerű válasz.”
Hernádi szerint olajszankciók esetén nagyon nagy baj lenne, teljesen leülne a közép-európai gazdaság. Az átfogó embargót véleménye szerint csak úgy lehetne elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több tengertől elzárt ország is, így Magyarország is. „Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terhei aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg." Jelen állás szerint egyébként úgy néz ki, hogy az unió egy év haladékot adna Magyarországnak és Szlovákiának az embargó bevezetésére.
