A világjárvány gazdasági hatásai

Hogyan állítsuk meg a koronavírust a gazdaságban?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. március 19.

Gazdaság

Sokba fog kerülni, de kis szerencsével viszonylag hamar túl lehet a világgazdaság a koronavírus okozta válságon. Ehhez csak rengeteg pénzre, szervezettségre, fegyelmezett állam- polgárokra és komoly együttműködésre van szükség. Aki hamarabb lép és többet költ, annak kevésbé fog fájni.

Az eheti Magyar Narancsban körbejárjuk, milyen gazdasági hatásai várhatók a világjárványnak, miként lehet ellene védekezni, és milyen hosszú távú változásokat hozhat a gazdaságban a járvány okozta sokk. Ajánló.

(...)

Nehezíti a gazdasági becsléseket, hogy a járvány egyszerre okoz keresleti sokkot – hiszen a beteg vagy karanténban lévő emberek keveset költenek, és az állásuk is veszélybe kerülhet; kínálati sokkot – a gyárak leállnak; és jó adag pánikot – ami elsősorban a pénzpiacokra hat.

Az OECD becslése szerint 2009 óta a legalacsonyabb növekedés lesz 2020-ban. A világjárvány előtt is szerény 2,9 százalékos GDP-bővülést várt a szervezet globálisan, a legfrissebb becslés viszont csupán 1,5 százalékos növekedéssel számol, vagyis a Covid-19 miatt mintegy 1200 milliárd dollár tűnhet el a világgazdaságból; ez a magyar hazai össztermék hétszerese.

(...)

A járvány okozta közvetlen és közvetett károk megfékezéséhez sok pénz, szervezettség, fegyelmezett állampolgárok szükségesek, és nem utolsósorban az, hogy az emberek megbízzanak a kormányukban, hiszen súlyosan korlátozó intézkedésekre van szükség.

A gazdasági károk enyhítése érdekében a legfontosabb a járvány mihamarabbi megfékezése, vagyis a kormányoknak rengeteg erőforrást kell az egészségügyi ellátásba csatornázni (vírustesztekre, nagyon sok egészségügyi dolgozóra van szükség stb.). Minél kevesebbet (és minél később) költenek a kormányok ezekre, a károk annál nagyobbak lesznek.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A gazdasági intézkedéseknek a cikk elején említett sokkokat kell kezelni, azaz a kereslet, a kínálat és a bizalom helyreállítására kell koncentrálni. A legtöbbet a kormányok tehetik azzal, hogy jól célzottan minél több pénzt öntenek a gazdaságba. A kereslet helyreállítása érdekében a legsérülékenyebb munkavállalókat kell védelemben részesíteni. Ilyen intézkedések lehetnek a háztartásoknak juttatott egyszeri segélyek, a leépítések megelőzése érdekében a bérek (vagy egy részük) kifizetése a cégek helyett, esetleg a járulékcsökkentés.

(...)

Ahogy minden jelentős válságnak, úgy a mostaninak is lehetnek olyan hatásai, amelyek hosszú távon is megváltoztatják a gazdaságot vagy annak egy-egy szegmensét. A világjárvány miatt a cégek lemondtak minden üzleti utat és konferenciát, és ahol tehetik, otthoni munkavégzésre állítják át a munkavállalókat. Könnyen lehet, hogy a vállalatok a járvány elmúltával rájönnek, sokszor feleslegesen utaz­tatják a vezetőket, ami az üzleti utak évi több mint 820 milliárd dolláros iparágát alapjaiban alakíthatja át, és a turizmust is visszavetheti annyira, hogy az csak sok év elteltével éri el újra a 2020 előtti forgalmat. Ugyanez lejátszódhat a nagy vásárok és konferenciák piacán is. Az Airbus és a Boeing, a világ két legnagyobb repülőgépgyártója is kénytelen lesz szembenézni a megrendelések visszaesésével. Elég valószínű, hogy mostantól nem a minél nagyobb repülőgép kifejlesztése lesz a prioritás, hanem a minél hatékonyabb és környezetbarátabb repülők gyártása.

A teljes cikket az e heti Magyar Narancsban olvashatja.

Fizessen elő, vagy vegye meg digitálisan!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.