Hogyan állítsuk meg a koronavírust a gazdaságban?

Sokba fog kerülni, de kis szerencsével viszonylag hamar túl lehet a világgazdaság a koronavírus okozta válságon. Ehhez csak rengeteg pénzre, szervezettségre, fegyelmezett állam- polgárokra és komoly együttműködésre van szükség. Aki hamarabb lép és többet költ, annak kevésbé fog fájni.

Az eheti Magyar Narancsban körbejárjuk, milyen gazdasági hatásai várhatók a világjárványnak, miként lehet ellene védekezni, és milyen hosszú távú változásokat hozhat a gazdaságban a járvány okozta sokk. Ajánló.

(...)

Nehezíti a gazdasági becsléseket, hogy a járvány egyszerre okoz keresleti sokkot – hiszen a beteg vagy karanténban lévő emberek keveset költenek, és az állásuk is veszélybe kerülhet; kínálati sokkot – a gyárak leállnak; és jó adag pánikot – ami elsősorban a pénzpiacokra hat.

Az OECD becslése szerint 2009 óta a legalacsonyabb növekedés lesz 2020-ban. A világjárvány előtt is szerény 2,9 százalékos GDP-bővülést várt a szervezet globálisan, a legfrissebb becslés viszont csupán 1,5 százalékos növekedéssel számol, vagyis a Covid-19 miatt mintegy 1200 milliárd dollár tűnhet el a világgazdaságból; ez a magyar hazai össztermék hétszerese.

(...)

A járvány okozta közvetlen és közvetett károk megfékezéséhez sok pénz, szervezettség, fegyelmezett állampolgárok szükségesek, és nem utolsósorban az, hogy az emberek megbízzanak a kormányukban, hiszen súlyosan korlátozó intézkedésekre van szükség.

A gazdasági károk enyhítése érdekében a legfontosabb a járvány mihamarabbi megfékezése, vagyis a kormányoknak rengeteg erőforrást kell az egészségügyi ellátásba csatornázni (vírustesztekre, nagyon sok egészségügyi dolgozóra van szükség stb.). Minél kevesebbet (és minél később) költenek a kormányok ezekre, a károk annál nagyobbak lesznek.

 

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A gazdasági intézkedéseknek a cikk elején említett sokkokat kell kezelni, azaz a kereslet, a kínálat és a bizalom helyreállítására kell koncentrálni. A legtöbbet a kormányok tehetik azzal, hogy jól célzottan minél több pénzt öntenek a gazdaságba. A kereslet helyreállítása érdekében a legsérülékenyebb munkavállalókat kell védelemben részesíteni. Ilyen intézkedések lehetnek a háztartásoknak juttatott egyszeri segélyek, a leépítések megelőzése érdekében a bérek (vagy egy részük) kifizetése a cégek helyett, esetleg a járulékcsökkentés.

(...)

Ahogy minden jelentős válságnak, úgy a mostaninak is lehetnek olyan hatásai, amelyek hosszú távon is megváltoztatják a gazdaságot vagy annak egy-egy szegmensét. A világjárvány miatt a cégek lemondtak minden üzleti utat és konferenciát, és ahol tehetik, otthoni munkavégzésre állítják át a munkavállalókat. Könnyen lehet, hogy a vállalatok a járvány elmúltával rájönnek, sokszor feleslegesen utaz­tatják a vezetőket, ami az üzleti utak évi több mint 820 milliárd dolláros iparágát alapjaiban alakíthatja át, és a turizmust is visszavetheti annyira, hogy az csak sok év elteltével éri el újra a 2020 előtti forgalmat. Ugyanez lejátszódhat a nagy vásárok és konferenciák piacán is. Az Airbus és a Boeing, a világ két legnagyobb repülőgépgyártója is kénytelen lesz szembenézni a megrendelések visszaesésével. Elég valószínű, hogy mostantól nem a minél nagyobb repülőgép kifejlesztése lesz a prioritás, hanem a minél hatékonyabb és környezetbarátabb repülők gyártása.

A teljes cikket az e heti Magyar Narancsban olvashatja.

Fizessen elő, vagy vegye meg digitálisan!