A világjárvány gazdasági hatásai

Hogyan állítsuk meg a koronavírust a gazdaságban?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. március 19.

Gazdaság

Sokba fog kerülni, de kis szerencsével viszonylag hamar túl lehet a világgazdaság a koronavírus okozta válságon. Ehhez csak rengeteg pénzre, szervezettségre, fegyelmezett állam- polgárokra és komoly együttműködésre van szükség. Aki hamarabb lép és többet költ, annak kevésbé fog fájni.

Az eheti Magyar Narancsban körbejárjuk, milyen gazdasági hatásai várhatók a világjárványnak, miként lehet ellene védekezni, és milyen hosszú távú változásokat hozhat a gazdaságban a járvány okozta sokk. Ajánló.

(...)

Nehezíti a gazdasági becsléseket, hogy a járvány egyszerre okoz keresleti sokkot – hiszen a beteg vagy karanténban lévő emberek keveset költenek, és az állásuk is veszélybe kerülhet; kínálati sokkot – a gyárak leállnak; és jó adag pánikot – ami elsősorban a pénzpiacokra hat.

Az OECD becslése szerint 2009 óta a legalacsonyabb növekedés lesz 2020-ban. A világjárvány előtt is szerény 2,9 százalékos GDP-bővülést várt a szervezet globálisan, a legfrissebb becslés viszont csupán 1,5 százalékos növekedéssel számol, vagyis a Covid-19 miatt mintegy 1200 milliárd dollár tűnhet el a világgazdaságból; ez a magyar hazai össztermék hétszerese.

(...)

A járvány okozta közvetlen és közvetett károk megfékezéséhez sok pénz, szervezettség, fegyelmezett állampolgárok szükségesek, és nem utolsósorban az, hogy az emberek megbízzanak a kormányukban, hiszen súlyosan korlátozó intézkedésekre van szükség.

A gazdasági károk enyhítése érdekében a legfontosabb a járvány mihamarabbi megfékezése, vagyis a kormányoknak rengeteg erőforrást kell az egészségügyi ellátásba csatornázni (vírustesztekre, nagyon sok egészségügyi dolgozóra van szükség stb.). Minél kevesebbet (és minél később) költenek a kormányok ezekre, a károk annál nagyobbak lesznek.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A gazdasági intézkedéseknek a cikk elején említett sokkokat kell kezelni, azaz a kereslet, a kínálat és a bizalom helyreállítására kell koncentrálni. A legtöbbet a kormányok tehetik azzal, hogy jól célzottan minél több pénzt öntenek a gazdaságba. A kereslet helyreállítása érdekében a legsérülékenyebb munkavállalókat kell védelemben részesíteni. Ilyen intézkedések lehetnek a háztartásoknak juttatott egyszeri segélyek, a leépítések megelőzése érdekében a bérek (vagy egy részük) kifizetése a cégek helyett, esetleg a járulékcsökkentés.

(...)

Ahogy minden jelentős válságnak, úgy a mostaninak is lehetnek olyan hatásai, amelyek hosszú távon is megváltoztatják a gazdaságot vagy annak egy-egy szegmensét. A világjárvány miatt a cégek lemondtak minden üzleti utat és konferenciát, és ahol tehetik, otthoni munkavégzésre állítják át a munkavállalókat. Könnyen lehet, hogy a vállalatok a járvány elmúltával rájönnek, sokszor feleslegesen utaz­tatják a vezetőket, ami az üzleti utak évi több mint 820 milliárd dolláros iparágát alapjaiban alakíthatja át, és a turizmust is visszavetheti annyira, hogy az csak sok év elteltével éri el újra a 2020 előtti forgalmat. Ugyanez lejátszódhat a nagy vásárok és konferenciák piacán is. Az Airbus és a Boeing, a világ két legnagyobb repülőgépgyártója is kénytelen lesz szembenézni a megrendelések visszaesésével. Elég valószínű, hogy mostantól nem a minél nagyobb repülőgép kifejlesztése lesz a prioritás, hanem a minél hatékonyabb és környezetbarátabb repülők gyártása.

A teljes cikket az e heti Magyar Narancsban olvashatja.

Fizessen elő, vagy vegye meg digitálisan!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.