Itt vannak a számok: napok alatt “lett kampó” a turizmusnak

  • narancs.hu
  • 2020. május 7.

Gazdaság

Gyorsan eltűntek a vendégek a szállodákból.

Hirtelen 14 milliárd forinttal csökkent a turisztikai szállásadók bevétele márciusban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közreadott friss gyorstájékoztatójából. Kétség sem férhet hozzá, hogy a koronavírus okozta sokkról beszélünk, főleg, hogy nemcsak a foglalások lemondása, hanem a veszélyhelyzet alatt hozott számos kormányzati intézkedés is nehezítette, esetenként lehetetlenné tette a szállásfoglalást, így a hotelek zöme be is zárt.

Az egyik napról a másikra jött brutális beszakadás számai elképesztőek:

  • a külföldi vendégek száma 74, a vendégéjszakáké 68%-kal esett vissza márciusban,
  • a belföldi vendégek száma 64, a vendégéjszakáké 61%-kal csökkent.

Ami a külföldi vendégek számát illeti, egyáltalán nem meglepő, hogy elsősorban a fő “küldő országokból” érkező turisták maradtak el. A vendégéjszakában mért forgalom Európából a 2019. márciusi érték harmada, Ázsiából és Amerikából kevesebb mint a negyede volt. A legfontosabb küldő országunkból, Németországból 62%-kal kevesebb éjszakát regisztráltak a szálláshelyek. Az sem meglepő, hogy az ukrán vendégéjszakák száma kevésbé esett vissza - ami akár azzal is magyarázható, hogy ők főleg vendégmunkások, és a statisztika nem csak a drága szállodák adatait tartalmazza. Viszont meglepő adat, hogy “az orosz vendégéjszakák száma az átlagosnál kisebb mértékben, mintegy a felére esett vissza” - írja a KSH.

Ami a belföldi turizmust és szállásfoglalásokat illeti: a vendégéjszakák száma egyik hazai régióban sem érte el a 2019. márciusi forgalom felét, Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Tisza-tónál a harmadát sem.

Mindez természetesen összefüggésben van azzal, hogy a kormány döntése alapján március közepén a magyar hatóságok lezárták Magyarország határait a személyforgalom előtt, így 2020. március 17-étől csak magyar állampolgárok léphettek be az ország területére. A korlátozás a közúti, vasúti, vízi és légi határokra egyaránt kiterjedt. Ugyanakkor az éttermek egy ideig csak 15 óráig fogadhattak vendégeket, majd később be is zárták őket. Ahogy a rendezvényeket is betiltották, a szórakozóhelyek is bezártak, magyarán Orbán Viktor kijelentése beigazolódott: a turizmusnak most "kampó".

Időközben a Szallas.hu kiadott egy elemzést, amely szerint idén:

  • 43-48 százalékkal csökkenhet a vendégéjszakák száma, ami
  • 250-300 milliárd forint kiesést okozhat a turizmusban.
  • A magyar gazdaság a multiplikátorhatás miatt ennek háromszorosát, mintegy 800-900 milliárd forintot veszíthet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.